Még úgyis bizonytalannak ítélte a sávolyi Balatonring üzleti tervét a KPMG, hogy a pálya mentesül a legfőbb attrakció, a MotoGP futam évente közel 1,5 milliárd forintos jogdíjának fizetése alól. Azt ugyanis az állam fizeti.
Kihívást jelenthet a sávolyi MotoGP üzleti tervének teljesítése, állapítja meg a KPMG hatástanulmánya, igaz leszögezik: ha néhány meghatározó feltétel teljesül, akkor tarthatóak a tervek, illetve nem látszik olyan azonosítható tényező, ami eleve kizárná, hogy a projekt sikeres legyen. (A teljes, több mint 100 oldalas tanulmány pdf formátumban itt olvasható.)
Ez az összességében pozítivan aligha értékelhető összegzés a tanulmány vezetői összefoglalójában szerepel. A KPMG szerint a beruházók az ilyen projektnél szokásos módszertannal és megfelelő számokkal kalkulának a terveikben. A terv egyik alapvető tétele természetesen az, hogy egyrészt Magyarország, illetve konkrétan a majdani Balatonring megkapja a MotoGP rendezésének jogát 2010 és 2034 között (egyelőre ötéves aláírt szerződés volt erre, de aszerint már tavaly futamot kellett volna rendezni), illetve a rendezési jogért a jogdíjat nem az üzemeltető, hanem a magyar állam fizeti majd. A jogdíj összege tavalyra 5 millió euró volt, a korábbi megállapodás alapján 2013-ig évente öt százalékkal emelkedik, azaz indulásnál nagyjából 1,35 milliárd forintot, de a következő években már 1,5 milliárd forint körüli majd feletti összeget jelent.
Az, hogy a jogdíjat az állam fizeti, jelentős kockázattól mentesíti a beruházó és üzemeltető céget azáltal is, hogy nem kell az árfolyamkockázattal törödnie: ha újra 300 forint lenne az euró, már az első évben 150 millió forinttal többet kellene kigazdálkodni a jogdíjra, de ez az állam gondja.
A futamrendezésből származó bevételekből ugyanakkor közvetlenül csak 30 százalékban részesül az állam, a Magyar Turizmus Zrt. ugyanis ekkora mértékben tulajdonos a leendő üzemeltető cégben. Az állami támogatást a pálya turizmusra gyakorolt hatása indokolja a korábbi nyilatkozatok szerint. A KPMG szerint a sávolyi pálya adottságai egyfelől kedvezőek a Balaton közelsége, hátrányosak egy nagyváros hiánya miatt és a megközelítés sem a legelőnyösebb. Utóbbin az M9-es autópálya jelentősen javíthat, ha elkészül majd.
Konkrét becslés a várható nézőszámot illetően az összefoglalóban nem szerepel, a KPMG ugyanakkor két dologra is inti a beruházókat: egyfelől a MotoGP futamok nézettségének felívelése megtört az utóbbi években, igaz, ez, és az átlagosan 125 ezer fős nézőszám versenyenként már annak köszönhető, hogy a sorozat egyes fejlődő országokban alig vonzott a pályára embereket. Katarban kevesebb mint 9000 néző volt. A régióban ugyanakkor csak Brnoban van futam, ott 250 ezres nézőszámot regisztráltak 2008-ban. Az ottani pályán egyébként három másik nemzetközi autós illetve motoros versenyt rendeznek évente, köztük Formula2-es és Superbike futamokat, emellett pedig kilenc hazai versenyt is bonyolítanak.
A KPMG azt jelzi: nem lehet azzal számolni, hogy az első évben beáll a nézőszám, a tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy első, kiemelt érdeklődés övezte év után éppen visszaesik a látogatószám.
A nézőszám nem szerepel ugyanakkor azon, táblázatba szedett felsorolásban, melyben a KPMG egyfelől azt értékeli, hogy mekkora az egyes, a beruházó által megadott illetve önmagában adott paraméterek kockázata, magyarán mennyire reálisak azok, másfelől azt, hogy az egyes paraméterek elmozdulása mekkora kockázatot jelent a működés szempontjából.
A 28 értékelt szempontból 14-et magas kockázatúnak ítéltek a szakértők, további 12-t pedig közepes kockázatúnak. Az alacsony kockázat megjelölés így szinte csak a pálya élettartalmát illetve a társasági adó alakulását jellemzi. A szöveges értékelésben is kitérnek arra, hogy a 2009-re tervezett indulás elcsúszása már önmagában növelte a bizonytalanságot, de jelentős kockázata van annak, hogy 2010-ben lehet-e verseny a pályán. Az üzleti terv paraméterei közül pedig magas kockázatú egyebek között a reklámárbevétel vagy a besorolás alapján alighanem jelentősebb bevételi forrásnak tervezett koncertből származó bevétel.
A tanulmányt megrendelő, majd most annak közzététele mellett döntő Sávoly Motorcentrum Kft. közleményében kiemeli: a beruházók a tanulmányt követő végleges üzleti tervükben ezeket a kifogásokat figyelembe vették, és az üzleti tervet e szerint módosították.
"Fontosabbnak tekintve a nyilvánosság iránti általános, és a Miniszterelnök úr által konkrétan megfogalmazott igényt saját jogi és a projekttel kapcsolatos üzleti titkait érintő érdekeinél" döntött úgy közleménye szerint a Sávoly Motorcentrum Kft., hogy közzéteszi a tanulmányt, áll a cég ma esti közleményében. Az idén ősszel készült, milliárdos állami kiadásról szóló döntés hátteréül is szolgáló dokumentumot az Index már hónapokkal ezelőtt kérte kiadni, ám azt az érintettek, így az SM Kft. és a Magyar Fejlesztési Bank is elutasította. Az ügyben pert indítottunk, mely még folyamatban van.
Az Indexen megjelent tényfeltáró cikksorozat nyomán azonban Bajnai Gordon miniszterelnök február 26-án pénteken utasította a gazdasági tárcát, hogy az általa felügyelt MFB hozza nyilvánosságra a tanulmányt. (A beruházás előkészítő Grupo Milton elnökéről, Kovács Bence Jánosról szóló írásunkat itt olvashatják, a múlt héten közültük azt is, hogy a Pénzügyminisztérium kockázatosnak és jogszerűtlennek tartja a projekt állami hitelezését.) Ennek ellenére ez ezen a héten sem történt meg eddig, mivel az MFB is üzleti- és banktitokra hivatkozott. Az állami bank ugyanakkor jelezte: hiába kereste meg az SM Kft-t, hogy hatalmazza fel őt a dokumentum kiadására, a cég ezt csak kártérítési igény lebegtetése mellett volt hajlandó megtenni.
Ehhez képest váratlan fordulat a mai nyilvánossá tétel, ám a kapkodást jelzi: a Balatonring egyik fontos politikai támogatója, Suchman Tamás egy délutáni sajtótájékoztatón még azt mondta, az MFB teszi közzé órákon belül a tanulmányt, ezt azonban a bank hamarosan cáfolta. Ezek után döntött az SM Kft. az MTI honlapján való közlés mellett.
A cikket itt lehet kommentálni