A válságkezelés jegyében meghirdetett pályázatok ugyanis zömében beruházási célú, növekedést vagy foglalkoztatási elvárást megfogalmazó felhívások voltak. Emiatt is határozott úgy a regionális operatív programok (ROP) irányító hatósága (IH) , hogy az egyes ROP-ok forrásaiból elkülönített összegekből elsősorban helyi szinten komoly növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások támogatása érdekében létrehoz egy Regionális Tőkebefektetési Alapot (RTA). Az alap elsődleges célja, hogy a válság miatt stagnáló vagy bajba került, de évek óta jól működő és gyarapodó kkv-kat megtalálja és pótlólagos tőkejuttatás, valamint komplex menedzsmentszolgáltatás révén hozzájáruljon a szükséges technológiai fejlesztésekhez, struktúraváltásokhoz - határozott időre szóló tulajdonrészesedés és hatékonyságjavító intézkedések meghozatala ellenében.

A Napi értesülése szerint az RTA keretén belül az egyes régiós forrásokat elkülönülten, kvázi alapokként kezelik majd - az egyes operatív programok forrásfelhasználásának elkülönült nyilvántartása az IH szerint így is biztosítható -, azonban technikai és takarékossági okokból csak egyetlen, 14 milliárd forint fölött rendelkező tőkebefektetési alapot jegyeztet be az irányító hatóság a PSZÁF-nál. A ROP-ok 2009-2010-es akciótervei szerint ugyanis minden régióban kétmilliárd forintot különítenek el az úgynevezett RTA-komponensre.

Ezt az összeget várhatóan a kormányrendeletben való kijelölése után, teljesen állami tulajdonnal létrehozni tervezett Regionális Tőkealap-kezelő (RTK) Zrt. végezné majd, működésének felügyeletét pedig a ROP IH mellett, a regionális fejlesztési tanácsok (RFT-k) és a regionális fejlesztési ügynökségek (RFÜ) látják majd el. Középtávon a cég a piaci körülmények közötti talpon maradást szeretné elérni. Addig is az alap egyik legnagyobb előnye, hogy tőkéje az uniós előírások szerint elköltött támogatásnak minősül, ezért gyorsabban lehívható, visszatérítése után pedig tisztán hazai, régiós forgótőkeként újra kihelyezhető lesz.

A tervek szerint egy-egy kedvezményezett legfeljebb félmillió eurónak megfelelő, legfeljebb öt évre szóló tőkejuttatást kaphat, ezt további maximum egymillió euró kölcsön egészítheti ki. A futamidő végén az alapkezelő vagy az eredeti tulajdonosoknak vagy más, piaci kockázati befektetőknek értékesítené tulajdonrészét. Efféle befektetést olyan kisvállalkozás remélhet, amelynek szerepvállalása és gazdasági súlya jelentős egy-egy település vagy kistérség valamely gazdasági ágazatában, illetve foglalkoztatásában.

Az elképzelések szerint a befektetésre érdemes vállalkozásokat az RTK Zrt. úgynevezett régiós menedzsereinek kellene megtalálniuk - vagy a jelentkezések alapján előszűrniük. Nekik kell figyelni azt is, hogy a program ne ütközzön a Jeremie tőkealapok kritériumaival, mivel azonban az RTA-befektetésekből a kezdő cégek ki lennének zárva, erre kicsi az esély. Majd az ő javaslataik alapján kerülne a befektetési előterjesztés - amely a cég nevét, a befektetni szánt összeget, egyéb feltételeket is tartalmazza - az NFÜ-s és független piaci szakértők alkotta, döntés-előkészítő fórumként működő befektetési bizottsághoz. Utóbbi négy független piaci szakértőből, egy-egy, a gazdasági tárcát és az NFÜ-t képviselő tagból, továbbá mindig az adott régiót képviselő szakértőből állna. A végső döntést az RTK Zrt. igazgatósága hozza meg.

A Napi értesülése szerint az RTK igazgatósági elnöke Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kuratóriumának elnöke lesz, de Benedek István, a VÁTI Kht. vezetője mellett az irányító hatóság képviseletében Mosonyi Balázs, a ROP IH vezetője is a tagja. Az alapkezelő céget már bejegyezték, és a PSZÁF-engedély megszerzése is folyamatban van. A jövő heti kormányülésen várhatóan napirendre kerül az RTK Zrt. támogatásközvetítő szervezetként való kijelölése - mondta a Napi érdeklődésére Mosonyi. A ROP IH arra számít, hogy már áprilisban megkezdheti működését az alapkezelő, és megjelenhet a vállalkozásokat tőkebefektetésre való jelentkezését ösztönző felhívás, valamint még idén meglesz az első tőkekihelyezés is.