Szerdán hozták nyilvánosságra a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a MÁV gépjárműflotta-tenderének ügyében. A KDB a közbeszerzési bírságokat tekintve kimagaslóan magas, 45 millió forintos bírságot szabott ki a vasúttársaságra, mert az a közbeszerzési eljárást megkerülve használt teher- és személyautót tavaly április óta, és fizetett ki azokért másfél milliárd forintot.
"A beszerző a legsúlyosabb jogsértést valósította meg azzal, hogy mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, ezzel kizárta a verseny lehetőségének alapelvi szinten is biztosított követelményének érvényesülését azzal, hogy jogsértő szerződésmódosítást eszközölt" – ez olvasható a MÁV flottatenderének ügyét lezáró közbeszerzési döntőbizottsági határozatban, amely szerdán jelent meg a KDB határozatainak tárában (a lap alján, pdf-fájlban olvasható). A döntőbizottság jogorvoslati eljárását Bakonyi Attila, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke kezdeményezte a januárban indult, a MÁV törvénysértő flottaszerződését bemutató cikksorozatunk nyomán.
Mint megírtuk, a MÁV-nak 2009 áprilisától nem volt érvényes szerződése az általa egy 2005-ös közbeszerzési eljárás nyomán lízingelt nagyjából ezer személy- és teherautó használatára (a történet minden szála az Előzmények című keretes írásunkban követhető nyomon). A járműflottát azonban a szerződés 2009. március 31-i lejárta után is használták, az autókért fizettek is, és a flotta pótlására csak a szerződés lejártakor írtak ki új közbeszerzési eljárást.
A várható törvénysértésre a MÁV felügyelőbizottsága egy fb-ülés jegyzőkönyve szerint már 2008 őszén felhívta a figyelmet. Már akkor, fél évvel a szerződés lejárta előtt jelezték a menedzsmentnek: a közbeszerzési törvényt sérti, ha az autókat a szerződés hatályának lejárta után is használják.
A vasúttársaság igazgatósága csak 2009 augusztusában tárgyalt a kialakult helyzetről – ennek az ülésnek a jegyzőkönyve sehol nem utal arra a jogi nonszenszre, amivel a MÁV utólag védekezett, miszerint szóban már 2009 március 31. előtt megállapodtak volna a szerződéshosszabbításról, csak az árról egyeztettek idén januárig –, ám döntést ekkor sem hoztak. Hónig Péter közlekedési miniszter is csak annyit állapított meg, hogy a kialakult helyzet jogszerűtlen, de minden félnek megfelel. Ezen az ülésen ugyanakkor elhangzott: minél tovább tart ez a jogszerűtlen állapot, annál nagyobb esélye van, hogy jelentős bírságot kapjon a MÁV.
Cikksorozatunk megjelenése után Bakonyi Attila, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke – az üggyel kapcsolatos dokumentumok bekérése után – jogorvoslati eljárás indítását kezdeményezte a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, amely március végén tartott tárgyalást a beadványról, illetve további dokumentumokat kért be a vasúttársaságtól. Ezt követően született meg a KDB határozata, amely a hazai közbeszerzési gyakorlatban meglehetősen súlyos, 45 millió forintos pénzbírság megfizetésére kötelezte a MÁV-ot (a KDB jellemzően 3-5 milliós bírságokat szokott kiszabni, a Magyar Nemzet egy korábbi cikke szerint a vasút most 5-10 milliós bírságra számított).
A döntőbizottsági határozat az üggyel kapcsolatban a MÁV több szabálytalanságára is felhívja a figyelmet. Kimondták egyfelől, hogy a vasúttársaság állításaival szemben a szerződést nem annak hatálya alatt – tehát 2009. március 31-ét megelőzően –, hanem annak lejárta után, 2010. január 21-én módosították (ekkorra egyébként már megjelentek cikksorozatunk első részei). Vagyis a két időpont között szerződés nélküli kapcsolatban volt a MÁV az autókat lízingelő LeasePlan Hungáriával, miközben ez alatt az idő alatt a "havonta kiszámlázott nettó díjak összességében meghaladják a másfél milliárd forintot" – olvasható a határozatban.
A MÁV ezzel törvénysértést követett el, hiszen a hazai polgári jogi szabályozás nem teszi lehetővé a megszűnt szerződések módosítását, de "a bíróságok állandósult ítélkezési gyakorlata szerint sem lehetséges a már megszűnt szerződés utólagos módosítása". A vasúttársaságnak azt az érvelését sem fogadták el, hogy szóbeli szerődés, illetve ráutaló magatartás volt a szolgáltatás folytatásáról, mondván: a közbeszerzési törvény egyértelműen előírja az írásbeliséget az ilyen esetekben. Ráadásul a hazai bírósági gyakorlat szerint a szerződésmódosítást ugyanolyan formában kell megtenni, mint a szerződéskötést – jelen esetben írásban –, mindemellett a szóbeli megállapodás a MÁV saját belső szerződéskötési és közbeszerzési szabályozásának sem felelt meg.
A MÁV-nak csak közbeszerzési eljárás lefolytatása után lett volna lehetősége arra, hogy 2009. április 1-je után autókat lízingeljen. A döntőbizottság ugyanis a határozatban megállapította: a közbeszerzési törvény szerint a meglévő, de március 31-én lejáró szerződése módosításával a MÁV nem biztosíthatta volna autóinak használatát április elsejétől. A határozat kiemeli ugyanis, hogy a közbeszerzési törvény szerint "kizárt szerződésmódosítás alapján történő beszerzési igény kielégítése. Ez ugyanis konkrét kötelezettségszegésen túl durván és alapjaiban sértené a Kbt. alapelveit is, nem biztosítaná a nyilvánosságot, az esélyegyenlőséget, a versenyt".
A határozat arra a MÁV-os védekezésre is kitért, miszerint az állami tulajdonost képviselő minisztérium totojázása miatt nem tudtak időben szerződést kötni (ezt a magyarázkodást is a jogszabályokkal különös viszonyt ápoló Hónig javasolta az említett igazgatósági ülésen, mondván: "az alapítóra lehet kenni, hogy alapító hónapokon keresztül vacakolt ennek a dolognak a megítélésében"). A döntőbizottság szerint viszont nem számít, miért nem tudta a MÁV időben lebonyolítani a közbeszerzést, "az alapítói döntés esetleges késedelmes kiadása sem befolyásolja a jogsértés megállapítását".
A kiszabott bírság igen jelentősnek mondható a hazai közbeszerzési gyakorlatban. A döntőbizottság közelmúltbeli határozatait végignézve jellemzően néhány millió forintos bírságokat találtunk. A MÁV idén január végén hárommilliós bírságot kapott, mert érvénytelenné nyilvánította a rádiókommunikációs tendert, holott volt érvényes ajánlat, majd márciusban kétmilliós bírságot egy távközlési tender miatt (mindkét ügyben felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a MÁV a fővárosi bírósághoz). Korábban több milliárdos nagyságrendű sztrádaépítési tenderekkel kapcsolatos szabálytalanságoknál is csak ötmilliós bírságokat találtunk.
Cikksorozatunk egyik részére reagálva, még februárban, a közlekedési minisztérium írásban egyebek mellett azt közölte: "az üggyel kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsa 2010. január 26-án megindította vizsgálatát. Amennyiben a tanács szabálytalanságot állapít meg, a MÁV vezetősége megteszi a szükséges lépéseket".
A határozat megjelenése nyomán megkerestük a tárcát azzal, hogy megtudjuk: a mostani határozat fényében indul-e vizsgálat és eljárás abban az ügyben, hogy ki, kik a felelősök a kialakult helyzetért, a szabálytalan szerződéshosszabbításért és a MÁV-nak okozott 45 millió forintos kár miatt. Írásos kérdéseinkre még várjuk a választ.