A válság hatására drasztikusan csökken a forgalomban lévő hitelkártyák száma - derült ki a Napi birtokába került, a Magyar Nemzeti Bank által közreadott összegzésből. Tavaly december végéhez képest 5,2 százalékkal, közel 80 ezerrel csökkent a forgalomban lévő hitel/charge plasztikok száma, így ismét másfél millió alatt van a számuk. (Ennek egy része bizonnyal a bankok által visszavett, míg másik része az ügyfelek által visszaadott plasztik - ám ezek aránya nem ismert.)

A betéti kártyák esetében ugyanakkor szerény, 0,2 százalékos bővülést mért az MNB az elmúlt három hónapban, ám tavaly szeptember végéhez képest a jelenleg forgalomban lévő 7,345 millió betéti kártya már 2,5 százalékos növekedést mutat. A szerény növekedés mellett további gondot jelent, hogy a betéti plasztikok növekedését sem képes követni az érintett kártyák chipesítése: az elmúlt három hónapban 18 ezres kártyaszám-növekedéssel szemben mindössze 9 ezerrel nőtt a chippel ellátott betéti plasztikok száma - arányuk a teljes kártyaszámon belül 33 százalékon stagnált.

Jobb a helyzet a hitelkártyák terén: itt ugyanis 18 875-tel nőtt a chippel ellátott kártyák száma, így ezek aránya a szeptemberi 16 százalékról 21 százalékra nőtt. Továbbra is nehezen érthető, hogy a jogszabályalkotók milyen adatok alapján állították azt a tavaly év végén meghozott - azóta némileg kedvezőbbre módosított - interchange-szabályozás indoklásakor, hogy hazánkban a magas kártyadíjak akadályozzák az elfogadói üzletág bővülését: a kereskedelmi elfogadóhelyeken üzemelő pos-készülékek száma három hónap alatt 7,7 százalékkal, 4400 készülékkel bővült, így már 61 303 pos-készüléken fizethetünk kártyákkal - tavaly szeptemberben alig 56 ezer pos volt forgalomban. A pos-készülékek 85 százaléka alkalmas chip leolvasására, míg a három hónap alatt 56 készülékkel 4756-ra bővülő hazai atm-hálózat 91 százaléka számít biztonságosabb, chipolvasós készüléknek.