Indul-e vizsgálat és eljárás abban az ügyben, hogy ki, kik a felelősök a kialakult helyzetért, a szabálytalan szerződéshosszabbítás és a MÁV-nak okozott 45 millió forintos kár miatt? Erre a kérdésre nem kapunk április 14-e óta, tehát immár kilencedik napja választ a közlekedési minisztériumból.

Mint ismeretes, a múlt héten a Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) kiemelkedően magas, 45 millió forintos bírsággal sújtotta a MÁV Zrt.-t az Index cikksorozata nyomán megindult jogorvoslati eljárásban (a részletekről az Előzmények című keretes írásunban olvashat bővebben). A döntőbizottság 23 oldalas határozata szerint a MÁV megsértette a közbeszerzési törvényt, mivel annak ellenére használja a LeasePlan Hungária Zrt.-től lízingelt nagyjából ezer személy- és teherautót, hogy az erre vonatkozó szerződése – a korábbi közbeszerzési eljárás értelmében – tavaly március végén megszűnt. A KDB szerint a MÁV "a legsúlyosabb jogsértést valósította meg azzal, hogy mellőzte a közbeszerzési eljárás lefolytatását, ezzel kizárta a verseny lehetőségének alapelvi szinten is biztosított követelményének érvényesülését azzal, hogy jogsértő szerződésmódosítást eszközölt".

A döntőbizottság határozatát követően kerestük meg a minisztériumot a cikk elején idézett kérdéssel. A szaktárca ugyanis – amely az ügy kirobbanásakor még elhárította az azzal kapcsolatos esetleges miniszteri érintettséget – egy korábbi, szintén a felelősségre vonásra irányuló kérdésünkre azt válaszolta: "az üggyel kapcsolatban a Közbeszerzések Tanácsa 2010. január 26-án megindította vizsgálatát. Amennyiben a tanács szabálytalanságot állapít meg, a MÁV vezetősége megteszi a szükséges lépéseket".

Hogy ilyen lépések lesznek-e, a minisztériumtól azóta sem sikerült megtudni. A Magyar Nemzetnek még április elején a birtokába került egy, az üggyel kapcsolatos belső jelentés. A lap erre a dokumentumra hivatkozva azt írta: senkit nem büntettek meg a vasúttársaságnál a gépjárműtender késedelmes meghosszabbítása miatt. Holott a jelentést idéző lap szerint az "illetékes társasági szolgáltatási igazgatóság azonban, amelynek vezetője Werle Zoltán igazgató, több esetben hiányosan, illetve hibásan terjesztette az igazgatóság elé a szerződés meghosszabbítására szolgáló szerződéseket". (Az Index birtokába került felügyelőbizottsági jegyzőkönyv szerint a MÁV felügyelőbizottsága már 2008 őszén jelezte, hogy ha a vasúttársaság nem lép időben, jogsértést fog elkövetni.)

A lap cikke szerint "az úgynevezett Non Core beszerzési divízió feladata, felelőssége lett volna a szerződéshosszabbítással kapcsolatos előkészítés", ám a mulasztásuk ellenére "az akkor hivatalban lévő vezérigazgató, Heinczinger István nem indítványozta a vétkes megállapítását és megbüntetését". Megjegyezték azt is, hogy a belső jelentés tavaly szeptemberben készült el, amikor már Andrási Miklós volt az elnök-vezérigazgató, és bár neki szintén lehetősége lett volna elmarasztalni a vétkeseket, a lap azóta sem cáfolt információi szerint ez nem történt meg.

A felelősségre vonásról, illetve arról, hogy a kialakult jogsértő helyzetet hogyan akarják minél gyorsabban megoldani, a MÁV semmit nem árult el. Írásban elküldött kérdésünkre (a MÁV milyen lépéseket tesz a KDB szerint jogsértő állapot mielőbbi lezárásáért, terveznek-e jogorvoslatot, a kialakult helyzettel kapcsolatos felelősség megállapítására indult-e bármilyen vizsgálat) a MÁV kommunikációs igazgatósága az alábbi választ adta: "A MÁV Zrt. személy- és tehergépjármű flotta bérleti szerződés tárgyában hozott Közbeszerzési Döntőbizottság határozatát a MÁV Zrt. megvizsgálta, és jogorvoslattal kíván élni, amelynek tartalmáról megfelelő időben tájékoztatást nyújtunk."

A MÁV tehát tovább küzd annak megállapításáért, hogy jogszerűen használják egy éve szerződés nélkül a flottát (amelyért összességében kevesebbet fizetnek ugyan, de mivel kevesebb autóból áll, az egy autóra jutó költség magasabb, mint a szerződéses időszakban volt). Azonban a MÁV-ban tulajdonosi jogokat gyakorló közlekedési tárcát vezető Hónig Péter egy idén februári tulajdonosi határozata ennek ellentmondani látszik. A lapunk birtokába került 9/2010 (II. 17.) számú határozatban Hónig nem hagyta jóvá három, vasúti felsővezetékek karbantartására és hibaelhárítására vonatkozó szerződés meghosszabbítását, "mivel a szerződések 2009. augusztus 31-i megszűnése miatt az nem volt jogszerű". Noha a hazai joggyakorlatban nem jellemző a precedensjog alkalmazása, ezek a felsővezetékes és a korábbi flottás szerződések meghosszabbításával kapcsolatos körülmények látványos hasonlóak, ami megerősíteni látszik a minisztérium álláspontját, miszerint a MÁV-nál kialakult helyzet nem jogszerű.