Görögországot általános sztrájk bénítja meg, a legnagyobb szakszervezetek országos tiltakozást szerveztek az IMF és az Európai Unió közös mentőcsomagjához szükséges megszorítások elfogadása ellen. A költségvetési után most már belpolitikai válságba is sodródott Görögország a forint árfolyamát is megrengette. Kedden éves, illetve idei mélypontra süllyedt a forint a főbb devizákkal szemben.

Az euróval reggel még a 269 forintos szint környékén kereskedtek, ám az uniós valuta ára már kora délelőtt átlépte a 270 forintos, lélektaninak mondott szintet. Az euró ezt követően is, egész nap drágult, és délután már a 275 forintos határt is áttörte, sőt rövid ideig 276 forint fölött is volt az ára. Ezzel az uniós valutával szemben a forint idei mélypontjára esett.

Ennél is rosszabbul alakult az árfolyam a dollárral és a svájci frankkal szemben. A hazai devizahiteleseket leginkább érintő változást a frank drágulása jelenti. Ennek egy egysége 193 forintba kerül, csaknem 5 forinttal többe, mint reggel. Ez 2,6 százalékos drágulást jelent, ami azonban ennél is szembetűnőbb: a frank ára tavaly június óta nem volt ilyen magasságban.

Az amerikai dollár a reggeli 204-ről délutánra 211 forintra drágult, ez a 7 forintos változás 3,4 százalékos forintgyengülést jelent. A dollárral szemben azért esett nagyobbat a forint, mert az amerikai valuta tűnik eddig a válság nyertesének. A befektetők egyre kockázatkerülőbbek, ami erősíti a dollárt, ennek köszönhetően az euróval szembeni jegyzések már egy éves csúcsra erősödtek: a reggeli 1,32-es szintről egészen a szintén lélektani 1,30-as árolyam közelébe erősödött.

A pesti tőzsde is erős lejtmenetben van. A részvényindex a hétfői kétszáz pontos esés után ma délig újabb háromszáz pontot veszített. A hanyatlás délután csak tovább erősödött, a tőzsde végül 862,4 pontos, 3,5 százalékos eséssel 23 688 ponton zárt. A vezető részvények közül az MTelekom 5,9 százalékot esett, az OTP 3,7 százalékos csökkenéssel 6851 forintig zuhant – napközben 7170 forinton is járt –, a Mol 3,3 százalékos mínuszban zárt. A tőzsdék egész Európában zuhantak.

Hogy nem magyar sajátosságról van szó, azt jelzi: a régió többi devizája, a lengyel zloty és a cseh korona is leértékelődött kedden. Igaz, csak a zloty gyengült a forinthoz hasonló mértékben – az euróval szemben két százalékkal –, a korona viszont ma is a viszonylag stabil deviza szerepét töltötte be a régióban azzal, hogy csak 1 százalékot csökkent az értéke.

A forint mostani gyengülését három jelentős tényezővel magyarázta a Portfolio.hu-nak Ambrus Gábor, a 4Cast londoni elemzője. Elsősorban azt emelte ki, hogy egyre erősödik és már éves csúcsa körül jár a dollár az euróval szemben, ami negatívan hat a feltörekvő piaci, kelet-közép-európai valutákra is. Másfelől leminősítési pletykák keringenek Spanyolországról, így gyengélkednek a spanyol részvények és állampapírok is. Ez felveti azt a korábban hangoztatott veszélyt, hogy a görög válság továbbterjed Dél-Európában. Emellett pedig továbbra is aggódnak a befektetők a görög kormányzati megszorítások végrehajthatósága miatt, utalt Ambrus a ma indult 48 órás sztrájkra.

A befektetőket az is aggasztja, hogy az eurózóna nemzeti parlamentjeinek görög hitelcsomagot támogató döntései körül továbbra is van még bizonytalanság. Bár megnyugtató hatása lehetne annak, hogy a német kereskedelmi bankok bejelentették: beszállnak a Németország által nyújtandó több mint húszmilliárd eurós segélybe, ez nem befolyásolta a piacokat. Pláne azután, hogy kiderült: a francia bankok nem követik a német példát.