Az új lakáshitelek felvétele során már most a forinthitelek felé fordult a piac, ez a tendencia erősödik a jövőben, a kölcsönök estében a fedezett hitelek, azaz a jelzáloghitelek nyernek nagyobb teret – vélekedik Fatér Gyula, a Budapest Bank igazgatótanácsi tagja.
Nemzetgazdasági szempontból is fontos a jelzálogpiac forinthitelek felé terelése, csökkent az alapkamat, így kedvező a bankok lehetősége arra, hogy a jövőben növeljék a forintalapú kölcsönök arányát.
Kérdésre elmondta: kevés még az információ ahhoz, hogy érdemben meg lehessen ítélni a leendő új kormány nemzetgazdasági miniszterének javaslatát, miszerint segíteni és ösztönözni kell, hogy a devizahitelesek forintra váltsák át fennálló devizakölcsöneiket.
A lakáshitelek GDP-hez mért arányát tekintve az uniós országok átlaga 49,8 százalékot ér el, Magyarországon az arány 14 százalék. Az uniós tagállamokat tekintve ez a mutató igen jelentős eltéréseket mutat, míg például Hollandiában a GDP-hez viszonyítva a lakáshitelek aránya mintegy 100 százalék, Dániában 90-95 százalék, az Egyesült Királyságban is 80-85 százalékot tesz ki, addig a közép-kelet-európai országok többségében még a magyar arányt sem éri el ez a mutató.
"Van hová fejlődnünk, kedvező konstrukciókkal, lehetőleg hazai valutában nyújtott kölcsönökkel a közép-kelet-európai államok jelentős bővülés elé néznek ezen a téren" – hangsúlyozta a banki vezető. Elengedhetetlen az is, hogy növeljék a hazai megtakarításokat. A lakáshitelek esetében az eddigi erőteljes devizakitettséget csökkenteni kell, a hazai jelzálogpiac már emiatt is jelentős átalakulás előtt áll - mutatott rá.