Inkább célok és szándékok, mint konkrét intézkedési tervek gyűjteménye a kormányprogram gazdasági fejezete (pdf, 85 oldalas, a gazdasági rész a 17. oldalon kezdődik). A dokumentum helyesen megállapítja, hogy a magyar gazdasági növekedés egyik legfontosabb akadálya az európai összevetésben is kirívóan alacsony foglalkoztatottság. A cél ezért tíz év alatt egymilló új munkahely teremtése. Az állam ezt több módon is elősegítené, részben a munkahelyteremtés szempontjából kiemelten kezelt területeknek - a mezőgazdaság, a turizmus és az építőipar - biztosított kiemelt vállalkozásfejlesztési figyelemmel. Másfelől meg kell teremteni a rugalmas foglalkoztatási formák népszerűsítésének törvényi feltételeit. Ez már egyebek között adminisztrációs tehercsökkentést is feltételez, amit viszont külön pontként kezel a program, leszögezve, hogy a magyar vállalkozásoknak évente 1000 milliárd forint kiadást jelent az, hogy az állam feleslegesen bonyolultan működik. A bürokrácia csökkentésére, az ügyfélbarát államigazgatás megteremtésére önálló program indul.

"A magyar vállalkozások hosszú idő óta kénytelenek együtt élni a kiugróan magas kamatokkal, melyek a megtermelt jövedelem jelentős részét elszívják, amennyiben a vállalkozás hitellel rendelkezik. A nagyvállalatokat a hazai kamathelyzet kevésbé érinti, mivel ők jellemzően alacsony kamatozású külföldi forrásokból finanszírozzák működésüket. Emiatt fontos, hogy az új kormány minél gyorsabban levigye a nyugat-európai szintre a forintkamatokat." Az idézet szó szerinti, a megvalósítás módjáról itt sincs szó, de különösen a választások óta erősen terhelt Fidesz-MNB viszony miatt szükséges leszögezni: a kormány csak közvetett ráhatással bír a független jegybank meghatározta a kamatszintre, a ráhatás kimerül abban, hogy az egyébként a vállalkozóknak is ígért és a program szerint is szükséges kiszámítható gazdaságpolitikai környezetet, illetve a programban már nem említett, egyensúlyra törekvő költségvetést készít. Az európai kamatszint egyébként egy százalék, hiszen valójában csak az eurózóna van tőlünk nyugatra - a kamat azonban az egyik kifejezője egy gazdaság, egy adott ország élvezte piaci bizalomnak, ha elfogadható, értsd legalábbis 300 forint alatt euróárfolyam mellett sikerülne elérni az euró kamatszintjét, az kis túlzással azt feltételezné, hogy régen be is tudnánk vezetni.

Erről viszont nincs szó semmilyen módon a kormányprogramban: nemcsak céldátum nem szerepel, amit egyébként a Fidesz gazdaságpolitikusainak korábbi nyilatkozatai alapján nem is a most induló kormányzati ciklusra tesznek, de a közös deviza bevezetésének szándékát sem erősíti meg a dokumentum, ahogy egyébként teljes egészében hallgat a költségvetési politika kérdéseiről is, és nincsenek kézzelfogható ígéretek az adócsökkentésre sem.

Hosszan foglalkozik viszont a kormányprogram a hazai vállalkozások helyzetbe hozásával. A körbetartozás problémájának csökkentése, az uniós pénzek kifizetésének felgyorsítása, a kutatás-fejlesztés támogatása, az oktatás és az átképzés piacra szabása és a közbeszerzési eljárásokban a hazai kkv-k előnyben részesítése mellett több konkrét tervet is vázol a program, ilyen lenne például a kiváló árú védjegy bevezetése. De védenék a kisebb hazai cégeket az erőfölényben levő nagyoktól és az importtól is: miközben a dokumentum többször is kiáll a piaci verseny mellett, megállapítja azt is, hogy ez egyes területeken nem, vagy rosszul működik. Az alacsonyabb minőségű importáruk esetében például a forgalmazás minőségi korlátainak szélesítésével - érvényesítésével védenek a hazai termékeket, külön kiemeli a program például a bevásárlóközpont-multik beszállítóinak helyzetét. Itt leszögezik, akár "alternatív, versengő kereskedelmi láncok
létrejöttének elősegítésével" is biztosítani kívánja az állam a valódi versenyt.

Ez utóbbi megoldás egyébként a bankok esetében is előkerül. A program szerint a "magyar gazdaságban sajnos nemcsak a kereskedelemben, hanem más iparágakban is túl sok monopol vagy kartell jelleg ű és erőfölényen alapuló piaci helyzet alakult ki, ami torzítja a versenyt, rontja a többi vállalkozás és a fogyasztók helyzetét. Ezt erősítette a hibás privatizációs politika, amely az állami monopóliumokból magánmonopóliumokat hozott létre. Emiatt például az energiaárak érezhetően meghaladják a környező országokban levő árakat, ami rontja a hazai vállalkozások versenyképességét. Vagy érdemes megvizsgálni a hazai bankrendszer jellemzőit: az Európában kiugróan magas kamatmarzsok és egyéb díjak a verseny látszata ellenér e
erőfölényen alapuló helyzetre utalnak. Az államnak fontos feladata fellépnie ezek ellen a helyzetek ellen . Ahol lehet, fel kell törni a kartellszerű működést akár új versenytársak belépésének el ősegítésével. Ahol pedig természetes monopóliumokról
van szó, ott erősebb szabályozással, esetleg a tulajdonviszonyok átrendezésével szükséges fellépni".