Érzékelve az IMF és az EU egyértelmű negatív jelzését, várhatóan mégsem meri bevetni a kormány a jolly jokert, a magánnyugdíjpénztári pénzek költségvetésbe való becsatornázását. Ezzel fel kell adnia az idei nagy adócsökkentési terveket is. Csak kis, szimbolikus jelentőségű lépésekre futja, de valójában ezekért cserében összességében idén adóemelésre kényszerül a kabinet: a bankok és pénzügyi vállalkozások fizethetik meg a hiányt.
Nagyon nem lenne szerencsés lépés – ezt válaszolták több forrásból megerősített információink szerint az IMF és az EU tisztségviselői a magánnyugdíjpénztári szektor államháztartási körbe való sorolásával kapcsolatos magyar kormányzati puhatolózásra. A válasszal végleg egyértelmű lett mindenkinek a kormányoldalon, hogy a hazánkat finanszírozó két szervezet nem fogadja el a csodafegyvernek szánt lépés bevetését, ezért – úgy tudjuk – nem is meri a kabinet bevetni.
Mint beszámoltunk róla, gyakorlatilag az volt az egyetlen reménye az Orbán-kormánynak a beígért nagy adócsökkentési program elkezdésére – miután a brüsszeli tárgyalások nyomán bejelentették: tartják magukat a 3,8 százalékos idei hiánycélhoz –, hogy a magánnyugdíjpénztári vagyont statisztikailag a költségvetés részeként tüntetik fel egy állami alap felállítása révén. Ezzel egy csapásra egy egyszeri, akár ezermilliárd forintnál is nagyobb extra bevételhez jutott volna a büdzsé, ráadásul évente 350–400 milliárd forinttal még javult is volna a szaldó, vagyis bőven lett volna tér az álmok megvalósítására.
A nyugdíjpénztári ötlet, úgy tűnik, végleg megbukott, ez egyben az idei nagy adócsökkentési elképzeléseket végét is jelenti, tudtuk meg forrásainktól. Mint megírtuk, benne volt a pakliban, hogy – legnagyobb lépésként – még idén áttérünk az egykulcsos személyi jövedelemadóra, esetleg bevezetjük a valódi családi adózást. Ez azonban a jövőbe tolódott, még az is lehet, hogy nem 2011-ben, hanem csak rá következő évben lesz meg erre a fedezet, jövőre ugyanis már nem is 3,8, hanem maximum háromszázalékos hiány engedhető meg. A menetrendet és a pontos lépéseket mindenesetre a kormányfő kedden ismerteti a parlamentben.
Adóügyekben azért elindítja a folyamatot a kormány, de ezeknek az intézkedéseknek inkább szimbolikus jelentőségük van, nem vennének le nagy terhet az adózók válláról. Információink szerint hozzálátnak a kisadók megrostálásához, tucatnyi, egyenként szűk adózói kört sújtó elvonást szüntethetnek meg. Az egyszerűsítésnek áldozatul esik – mint a legnagyobb költségvetési kihatású tétel – az egyenes ágú örökléseknél az illeték eltörlése, legyen szó ingatlan, üzletrész vagy más vagyontárgy örökléséről, de például a vízkészletgazdálkodási járulék és az erdővédelmi járulék sorsa is megpecsételődött.
Szerepel a tervek között, hogy ha egy család felfogad valakit a ház körüli munkákat elvégezni vagy a gyerekre vigyázni, akkor egyáltalán nem kellene utána adót, járulékot fizetni. Van rá esély, hogy az üdülési csekk és a melegétkezési utalvány adómentességi határát felemelik még az idén. Lehetséges még, hogy a társasági adónál a csökkentett, tízszázalékos adómérték igénybevételi határát a mostani ötvenmillió forintos adóalapról száz-kétszázmillióra tolják fel.
Mivel van egy költségvetési lyuk, Varga Mihály államtitkár elmondása szerint 230 milliárd forint körüli, és a fent említett – közvetlenül az állampolgárokat, illetve a vállalkozások szélesebb körét érintő – apróbb adólépések még kiengednek a büdzséből húsz-harmincmilliárd forintot, az idei költségvetésihiány-cél tartásához valahogyan össze kell hozni a GDP egy százaléknak, azaz 260-270 milliárd forintnak megfelelő egyenlegjavítást.
Értesülésünk szerint ez alapvetően két nagyobb tételből állhat: a kabinet legalább százmilliárd forintot, de lehet, hogy pár tízmilliárddal többet vár a bankokra és más pénzügyi vállalkozásokra kivetendő pótadóból. Emellett abban bíznak, hogy az államigazgatási szervezet gyökeres átalakításával, elbocsátásokkal meg lehet még idén spórolni több tízmilliárd forintot.