Miközben kormánytisztviselők minden erejükkel azon voltak az elmúlt hetekben, hogy kicsikarják a jegybanktól, az legyen együttműködőbb a kormánnyal gazdaságpolitikai kérdésekben, addig a gazdasági akcióterv kidolgozásában és az IMF-fel és EU-val folytatott kulcsfontosságú hétfői egyeztetésből teljesen kihagyták az MNB-t.
Sokatmondó, hogy miközben nyolc külsős meghívott vett részt a szombati, háromnapos rendkívüli kormányülés első napján, köztük olyan, a kormányhoz formálisan nem kötődő személy is, mint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László, vagy két egykori, igaz, azóta is a jobboldalhoz sorolt jegybankelnök, Bod Péter Ákos és Járai Zsigmond, addig Simor András jelenlegi jegybankelnököt nem hívták meg.
Hivatalosan nem kellett meghívni az MNB elnökét a kabinet ülésére, mert nem volt olyan írásbeli előterjesztés, amely a pénzügyi rendszert érintette volna. Mégis a gazdasági program kidolgozásáról volt szó, a szokások alapján pedig ilyenkor a kormány beavatja az MNB-t, konzultál a jegybanki vezetéssel.
Ráadásul a kormányülésen végül is a pénzügyi szektort érintő több intézkedésről is határozott a testület, a bankadó bevezetéséről, gyakorlatilag a devizahitelezés elsorvasztásáról, a fizetési moratórium meghosszabbításáról, a bajba jutott devizahiteleseknek kínált megoldásról döntés született. Mindezekről azonban csak a sajtóból értesülhetett a jegybank, azóta sem osztottak meg velük részleteket a kormányzati tervekről. Így pedig még értékelni sem nagyon tudják a felvázolt akciótervet.
Ezt alátámasztani látszik a jegybank mai közleménye. Szó szerint idézzük: „A Magyar Nemzeti Bank üdvözli a Kormány elkötelezettségét a költségvetési stabilizáció folytatása mellett. A kiadások lefaragása és az élőmunkát terhelő adók tervezett csökkentése erősíti a magyar gazdaság versenyképességét. A jegybank a részletek megismerése után végzi majd el elemzéseit a miniszterelnök úr által bejelentett intézkedések makrogazdasági pályára gyakorolt hatásáról, különös tekintettel az infláció alakulására, hiszen az árstabilitás elérése és fenntartása a jegybank elsődleges feladata. A pénzügyi rendszert érintő intézkedési tervekkel, ezek között a legnagyobb hatású, a pénzügyi közvetítő rendszert érintő adóval kapcsolatban az MNB pénzügyi stabilitási szempontok és a növekedési hatások alapján alakítja ki véleményét.
Ezért a jegybank kiemelten fontosnak tartja, hogy a pénzügyi stabilitás megőrzéséért felelős intézményként az MNB is részt vegyen a pénzügyi intézményekkel folytatandó egyeztetési tárgyalásokon, ahol a jegybank szakértői feltehetik kérdéseiket, és elmondhatják szakmai álláspontjukat. A válaszok alapján az MNB elkészíti elemzéseit, hatástanulmányait arról, hogy a tervezett intézkedések hogyan érintik a pénzügyi közvetítő rendszert, és milyen hatással lehetnek a reálgazdasági folyamatokra.”
Az IMF-fel és az EU-val való tárgyalások előtt eddig a kormány egyeztetett a stratégiáról a másik gazdaságpolitikai kulcsszereplő MNB-vel. Most azonban nemhogy ez nem történt, de a két szervezettel folytatott hétfői, informális konzultációra, amelyen az IMF-fel és az EU-val megismertették a kedden be is jelentett intézkedési csomagot, nem kapott meghívást a jegybank. (Az MNB kedden beszélt az IMF-fel és az EU-val, de akkorra már minden eldőlt, készre csiszolta a kormány a tervét.) Ez még akkor sem nevezhető szokványosnak, ha tudjuk, az elmúlt hetekben Orbán Viktor többször tüzet nyitott Simor Andrásra, a jegybankelnök nemkívánatos személy lett a kormány szemében.