Csaknem minden magyarországi bevásárlóközpontban vitában állnak a tulajdonosok és a bérlők. A kereskedők a bérleti díjak időleges csökkentését és a szerződések módosítását szorgalmazzák. A jogvitákban eddig egyetlen jogerős ítélet sem született.
A gazdasági válság hozta keresletcsökkenés miatt állóháború alakult ki több plázában a bérlők és bérbeadók között. A bérlők hiába kérik a díjak csökkentését a tulajdonosoktól, azok egyelőre nem hajlandók erre. A csőd felé araszoló kereskedők több helyütt bérlői csoportokat, egyesületet alakítanak, hogy közösen eredményesebben védhessék érdekeiket. A Napi értesülései szerint a bevásárlóközpont-tulajdonosok egyáltalán nem akarják újratárgyalni a bérleti szerződéseket, vagyis tartják magukat az évekkel ezelőtt - még a fellendülés időszakában - született megállapodásokhoz.
A Mammutban dolgozó kereskedőket képviselő Winkler Gábor ügyvéd elmondta: egyesületük 10 taggal már megalakult, és a bejegyzést követően ismételten tárgyalnak az érvényben levő - és a Mammut 2 esetében most lejáró - szerződések módosításáról. Ugyanez zajlott a Rózsakertben is - ott 14 bérlővel alakul meg az érdekvédelmi szervezet. Meggyőződésük ugyanis, hogy a válság hatásainak ellensúlyozására a bérbeadókkal közösen kell lépniük, vagyis a bérleti díj csökkentésével, a marketing fokozásával a tulajdonosoknak is részt kell vállalniuk.
A Magyar Bevásárlóközpontok Országos Szövetségének nincs hivatalos állásfoglalása az ügyekről - mondta Balatoniné Kiss Judit főtitkár. Véleménye szerint a plázatulajdonosok sincsenek könnyű helyzetben és a szerződésekben foglaltaktól többek között azért nem tudnak elállni, mert a banki hiteleket törleszteni kell, és könnyen borulhat a likviditás. Hozzátette: a Mammutban például alternatívenergia-beruházásokkal sikerült egy euróval csökkenteni a négyzetméterenkénti havi díjat.
A bérlők helyzetét nehezíti, hogy eddig egyetlen jogerős ítélet sem született a "plázás" vitákban. Ez azonban most változhat. A Rózsakert és az Allee bevásárlóközpontban érintett bérlők ugyanis most nem a bérlői jogviszonyra építve kívánják megtámadni a megállapodásokat. Úgy vélik, ezek nem egyszerű helyiségbérleti szerződésnek, hanem közös gazdasági tevékenységnek minősülnek - ha ez így van, akkor a bérbeadónak is viselnie kell a válság következményeit. A bérlő tevékenysége ugyanis nagyban függ a bevásárlóközpontot működtető tulajdonostól - vagyis attól, hogy milyen reklámmal és marketinggel népszerűsíti a központot, mennyiért veszi az energiát, milyen karbantartó és biztonsági szolgálatot tart fenn. Ezek ugyanis alapvetően meghatározhatják az ott lévő boltok forgalmát is. A bérlők másik nagy "fájdalma", hogy e tevékenységek költségeit nem tudják ellenőrizni, mert a tulajdonos nem mutatja meg nekik az elszámolásokat.