Debrecen, Dorog, Tatabánya, Esztergom, Pécs – néhány város azok közül, ahol durva áremelésre kényszerülhetnek januártól a távhőszolgáltatók. Az áramtörvény előírása miatt több helyen leáll a hatékonyabb gázmotoros hőtermelés, megszűnik az erőművek támogatása. Az érintettek 25-70 százalék közötti áremelési kényszerről beszélnek. Az energetikai tárca kérni tud, szabályozni nem.
Jelenleg egy átlagos, ötven négyzetméter körüli, távfűtéses lakás éves távhődíja – amiben a fűtésen túl benne van az alapdíj és a melegvíz hődíja is – nagyjából 220 ezer forint. Ez az összeg évi 55-155 ezer, tehát havi 4500-13 000 forinttal is nőhet több tízezer háztartásban jövő januártól. December végén ugyanis egy törvényi előírás miatt megszűnik több erőmű és számos úgynevezett gázmotor támogatása, így a mostaninál csak jóval drágábban tudnak majd hőt termelni.
A kát-rendszer változásai miatt csak januártól kell árat emelniük a távhőt gyártó cégeknek. Azonban már az idei fűtési szezon kezdetére egy másik 25-30 százalékos áremelést indokolna az idei forintgyengülés és az, hogy a földgáz dollárban számolt ára önmagában is emelkedik. Ezért ott, ahol a kát-támogatás is megszűnik, jövőre az ideinél akár kétszer magasabb lesz a távfűtés költsége.
A villamosenergia-törvény egy tavaly nyári módosítása szerint ugyanis 2011. január elsejétől már nem részesül az úgynevezett kötelező átvételi rendszer (kát) nyújtotta támogatásban a magyarországi hőtermelő erőművek jelentős része. Az évek óta működő kát-rendszer lehető teszi, hogy a kapcsolt hőtermelést végző, tehát hőt és villamos energiát egyaránt termelő, úgynevezett kogenerációs erőművek az áramot a piacinál magasabb, támogatott áron adják el.
A támogatás költségei a villanyszámlában jelennek meg – éppen az áramfogyasztók terheinek mérséklésével magyarázták a tavalyi törvénymódosítás során a támogatott erőművek számának csökkentését. Az áramtörvény értelmében az erőművek és vállalkozások csak addig értékesíthetnek a kát-rendszerben, amíg beruházásaik (például egy gázmotor beszerzése vagy egy széltorony felépítése) meg nem térülnek – közölte az energetikát is felügyelő fejlesztési tárca.
A törvénymódosítás értelmében a Magyar Energiahivatal döntött arról, mely erőműveknek maradhat meg a kát-jogosultsága még néhány évig, és melyek kerülnek ki abból 2010. december 31-én. Az erőművek már tavaly is megkérhették a jogosultságot, majd egy múlt évi újabb törvénymódosítás lehetőséget adott arra, hogy akik fennakadt a rostán, újabb jogosultsági igénnyel álljanak elő.
Az energiahivatal honlapján lévő ötoldalas dokumentum (pdf-ben) szerint azonban a többségük a második körben sem volt sikeres, az erőművek többsége kikerül a kát-ból. Összesen 66, zömében gázmotoros erőmű és fűtőmű nem kap támogatást január 1-jétől, és mindössze 41 marad a kát-ban (közülük tizenhat 2015-ig szóló haladékot nyert).
Márpedig azokban az erőművekben, amelyek kikerülnek a támogatotti körből, jelentős áremelés várható. Az energiahivatal honlapján látható táblázat szerint erre készülhetnek mások mellett a debreceni, dorogi, tatabányai, esztergomi, pécsi lakosok. Emellett egyes pesti erőművek, továbbá csornai, budaörsi, ceglédi, gyöngyösi, soproni gázmotorok is kikerülnek a kát-rendszerből.
Ha gázmotoros üzem nélkül dolgozunk tovább, de még ha a szabadpiacon eladott áram árával számolunk is, legalább egy 30 százalékos drágulás indokolt – mondta az egyik érintett erőművet üzemeltető cég vezetője, aki az önkormányzattal és a távhőcéggel folyó ártárgyalásaikra hivatkozva neve elhallgatását kérte.
A kát-rendszerbeli változások miatt szükséges áremelkedés mértéke részben az erőművek berendezésparkjától, részben a méretétől függően eltérő lehet. A lapunk által megszólaltatott piaci szereplők azonban egyetértettek abban, hogy drágítaniuk kell.
A távhőt előállító cégek egyik legnagyobbja a Dalkia Energia Zrt., a cég negyvenhárom gázmotor és három erőmű tulajdonosaként országszerte mintegy 67 ezer lakást és több száz közületi fogyasztót lát el hővel és melegvízzel kogeneráció, vagyis kapcsolt energiatermelés formájában. Asztalos Andrea kommunikációs igazgató kérdésünkre közölte: a 43 gázmotorból 41 tartozik most a kötelező átvételi rendszerbe, közülük 23 motor és mindhárom erőmű kát-besorolása megszűnik év végén, de további motorjaik kerülnek ki a rendszerből jövőre.
A változás az említett 67 ezer lakás jelentős részét érinteni fogja – közölte a cég, hozzátéve: berendezéstől, rendszertől és helyszíntől függően 25-35 százalék között emelkedhet emiatt a távhő ára. Gazdaságilag nem tartható fenn a jelenlegi rendszer, ha szabadpiacon kellene a villamosáramot értékesíteni, az nem találna gazdára a jelenlegi árszintek és túlkínálat miatt. Így az egyébként magas hatásfokkal működni képes kogenerációs erőműveket lekapcsolják, és újra rendszerbe állítják a régi, rosszabb hatásfokkal működő berendezéseket.
A Dalkia szerint ez nemcsak a fogyasztói árakat dobja meg, hanem növeli az ország földgázfelhasználását és a károsanyag-kibocsátást is. Ezért indokoltnak tartják a kogenerációs technológia fennmaradását, amihez azonban kellene egy, a mostani kátot felváltó új támogatási rendszer, és, mint írásban közölték, "és örömmel tapasztalják, hogy az új államtitkár megszólalásainak tanúsága szerint napirenden van a probléma a kormányzat előtt". (A kogenerációs erőművek ellenzői ugyanakkor azt mondják, a technológia nagy hátránya az, hogy nehéz vele tervezni, mert az így előállított áram mennyisége ingadozó, ahhoz igazodik, hogy éppen mennyi hőre van szükség az adott erőműből).
A Dalkia modellszámításai szerint míg egy kogenerációs erőművel évi 200 ezer forintba kerül egy 55 négyzetméteres távhős lakás fűtése, normál berendezéssel ez 240 ezer forint lenne. „Itt a támogatás mértéke 90 ezer forint, amiből 40 ezer forint jut a távhő árának csökkenésére, 40 ezer forint a beruházás költségének törlesztése és 10 ezer forint a fenntartási költség, valamint a normál profit” – olvasható a Dalkia tájékoztatásában. A cég több településen már idén is áremelésre kényszerül a földgáz drágulása miatt, de írásos válaszuk szerint az „év második felében további bejelentési kényszer prognosztizálható”.
Az E.On két debreceni erőműve, a Debreceni Kombinált Ciklusú Erőmű ás a gázmotoros erőmű szintén kikerül a kát-körből ez év végén. „Miután nem tudjuk az eddigi módon, támogatott áron eladni az áramot, és a támogatást érvényesíteni a hő eladásakor, ennek hatása meg fog jelenni az árainkban” – közölték kérdésünkre a cég kommunikációs osztályán. Az E.On számításai szerint ez a fogyasztói árakban nagyjából 70 százalékos emelést eredményezne, ami ebben a városban nagyjából 30 ezer fogyasztási helyet – elsősorban itt is lakást – jelent.
Az E.Onnál ugyanakkor még bizonytalanok abban, hogy lesz-e valóban ilyen mértékű áremelés. „A legnagyobb gondot a bizonytalanság jelenti, nem tudjuk, a közműszámlás moratórium életbe lépésével át lehet-e hárítani a fogyasztókra ezeket a megnőtt terheket, vagy sem” – közölték a cégnél, ahol további részleteket a folyamatban lévő tárgyalásokra hivatkozva szintén nem árultak el.
Az ármoratórium egyelőre aligha lesz akadálya a távhő brutális drágulásának. A fejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint csak „a villamos energia és a gáz árszabályozásának áttekintése kezdődött el, hiszen ezek árainak alakulásába van lehetősége az államnak közvetlenül beleszólni”, és így értelemszerűen csak „ennek a két energiahordozónak az árára terjed ki az ármoratórium is”.
A kormány tehát egyelőre annyit tud tenni, derül ki a szaktárca válaszából, hogy kéri az önkormányzatokat – hiszen a távhő árának megállapítása települési hatáskör, a távhőcégek önkormányzati tulajdonokban vannak –, hogy „belátásuk és lehetőségeik szerint ők is – lehetőleg az ármoratórium betartása mellett – tekintsék át az árszabályozási rendszerüket a hatáskörükbe tartozó közműszolgáltatások tekintetében”.
Vagyis a településeken múlik, hogy melyik városban és mennyivel drágul a távhő. A megnövekedett számlát persze mindenképpen ki kell fizetnie valakinek, a kérdés csak az, hogy ki veszít az ügyön.
Ha a fogyasztói árat nem emelik a gazdaságilag indokolt mértékben, akkor a távhőcég kerül bajba, mert olcsóbban lesz kénytelen eladni a hőt, mint amennyiért vette. A másik lehetőség, hogy az erőművet kötelezik arra, hogy olcsón adja a távhőt, de akkor ő lesz bajban, mert ő drágán veszi a gázt. Ha pedig az erőmű is szabott áron, olcsón kapja a gázt (amire elvi lehetőség nyílt azzal, hogy egy kormánydöntés értelmében még egy évig a távhőtermelők hatóságilag ellenőrzött áron vehetik a földgáz), akkor a gáznagykereskedő jár rosszul – vázolta fel a veszteség-áthárítási láncot a távhőpiac egy másik, szintén neve elhallgatását kérő szereplője.