A TI aggályosnak tartja, hogy a tervezet szerint a közbeszerzési eljárás előkészítésében való közreműködés nem jelent összeférhetetlenséget. Ha ugyanis a pályázó ismeri az ajánlatkérő szándékait, az visszaélésre adhat lehetőséget. Emellett átláthatatlan kifizetéseket tesz lehetővé a tervezetnek az a rendelkezése, ami kiveszi a jogi szolgáltatásokat a közbeszerzés hatálya alól, ami a nemrég napvilágra került korrupciós ügyek tekintetében nem indokolható módosítás. Ugyanígy a 242. §-ának (2) bekezdésének törlésével a közpénzek felhasználásának átláthatósága sérül, a tervezet ugyanis az ingatlan tulajdonjogának megszerzését kiveszi a közbeszerzési törvény hatálya alól.

Ugyancsak visszaélésre adhat okot az a módosítása, miszerint „részinformációk, alapadatok nyilvánosságra hozatalát” az ajánlattevő megtilthatja. Mivel a Kbt. eleve megfelelően védi az üzleti titkokat, és ennek már kialakult joggyakorlata van, a tervezett módosítás egy a nyilvánosság korlátozásának egy új, bizonytalan kategóriáját vezeti be. Ezért nem indokolt, hogy az ajánlattevő a vonatkozó módosításra való hivatkozással további adatok nyilvánosságra hozatalát megtagadhassa.

A TI nem támogatja azokat a módosításokat, mely az egyszerűsítés célzatával az átláthatóságot csökkentik. Azaz az egyszerű kereshetőség miatt célszerűnek tartják, hogy az ajánlatkérő saját honlapján is közzétegye azokat az adatokat, amelyek a Közbeszerzési Értesítőben is megjelennek. Ezért a TI nem támogatja a Kbt. 17/C §-ának módosítását, mely a kötelező közzététel tartalmát jelentősen csökkenti.

Mivel a tervezet is kiemelten kívánja kezelni a KKV szektort, amely gyakran helyi szinten – és nem a Közbeszerzési Értesítőből – tájékozódik, úgy véljük a könnyen elérhető információ hiányában az ő lehetőségei szűkülnek. A szerződések nyilvánossága, könnyen megismerhetősége pedig a helyi közélet számára is fontos, akik érdekében a közbeszerzéseket lefolytatják.

Az elszámoltathatóságot és átláthatóságot veszélyezteti az a rendelkezés, miszerint eltörlik a Kbt. 99/A. §-ának (4) bekezdését, ami az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között később megkötött szerződések nyilvánosságra hozataláról rendelkezik.

A TI korábban is kritikával illette a hatályos Kbt. 6. §-ában szabályozott ellenjegyzési kötelezettség megvalósításának gyakorlatát, azonban kiemelten fontosnak tartják, hogy az elszámoltathatóság követelményének jegyében megjelenjen a személyes felelősség is. Ezért azt javasoljuk, hogy az ellenjegyzést mindenképp az ajánlatkérő alkalmazásában eljáró természetes személy tegye.

A szervezet ezzel szemben támogatja azt a módosítást, ami a közbeszerzési terv kötelező tartalmát kibővíti a Kbt. hatálya alá nem tartozó beszerzésekkel. Szintén egyetért azzal, hogy a közbeszerzési tanácsadó kötelező igénybevételének eltörölnék, mert az a költségcsökkentés mellett a megvesztegetés esélyét is csökkenti, és azzal is, hogy a kötelező hirdetmény ellenőrzésének eltöröljék, melynek hatékonysága kérdéses volt, azonban a közbeszerzés költségét növelte.

A TI támogatja, hogy a tervezet az átláthatósági megállapodás hatályos szabályozását eltörölné, mivel a Közbeszerzések Tanácsa által vezetett jegyzék, illetve a vizsgáztatás központosítása újabb bürokratikus elemet vitt a rendszerbe, ami nem az átláthatóságot, hanem a korrupció kockázatát növelte. Azonban a TI - a tervezettel ellentétben - az átláthatósági megállapodások intézményét a korrupció elleni küzdelem egy hatékony eszközének tartja.

Úgy gondolják, hogy a Kbt-nek lehetőséget kell biztosítania, hogy önkéntes alapon az ajánlatkérő dönthessen úgy, hogy a közbeszerzésbe bevon egy civil szervezetet vagy személyt és az ajánlatkérőkkel átláthatósági megállapodást köt. Az önszabályozás ezen eszközével hatékonyabbá tehető a közpénz felhasználása. Ezért javasoljuk, hogy a Kbt. diszpozitív szabályozásként tegye lehetővé a civil kontrol részvételét a közbeszerzési eljárásokban.

A szervezet azt is javasolja, hogy a Kbt. rendelkezzen az off-shore cégek közbeszerzéseken való részvételének átláthatósági követelményeiről is. Támogatják az elektronikus közbeszerzés bevezetését is. Az elektronikus közbeszerzés az ajánlattevők esélyegyenlőségének növelése mellett az átláthatóság megvalósításával a korrupció elleni fellépés hatékony eszköze lehet.

A TI egyetért azzal, hogy a tervezet bővíti az előzetes vitarendezés körét, bár hangsúlyozni kívánja, hogy ez nem helyettesítheti az átláthatósági megállapodással járó előnyöket. Fontosnak tartják hangsúlyozni, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonyabbá tétele a tervezet módosításain túl további változtatásokat igényel, amelyről az új törvényben kellene rendelkezni.