Múlt csütörtökön eldőlt, hogy – a korábban kiszivárogtatott híreknek megfelelően – Szász Károlyt jelöli Orbán Viktor a pénzügyi felügyelet élére. Ezzel nagyjából lezárult a hatalomátvétel a gazdaságirányításban, lényegében a Magyar Nemzeti Bank az egyetlen intézmény, amelynek vezetőjét még nem az új kormány nevezte ki. Az állami vállalatoknál is megkezdődtek a személycserék. A legtöbb posztra jól bevált, és vélhetően rég kiválasztott jelöltek kerültek.
Új kormányhoz új férfi kell – elsőként látszólag Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi első embere ismerte fel ezt, és már május hetedikén bejelentette, hogy amint megalakul az új kormány, felajánlja lemondását az MFB-t felügyelő miniszternek. A legfontosabb gazdasági intézmények mindegyikének, így az MFB-nek az élére is alighanem régen megvoltak már a jelöltek a Fidesznél. Az elmúlt hetekben több mint húsz állami gazdaságirányítási szervezet, országos hatáskörű szerv és cég élén cserélték le a vezetőket. Az új főnökök jelentős része ismerős lehet az előző Orbán-kormány idejéből.
Nemcsak a gazdaságirányításban zajlottak gyors személycserék az elmúlt hetekben. Az Orbán-kormány volt kormányszóvivője, Borókai Gábor felesége, Borókainé Vajdovits Éva személyében új főszerkesztője lett a Magyar Közlönynek, Hende Csaba lecserélte a honvédelmi tárca cégeinek vezetőit, és felmentette az Állami Egészségügyi Központ főigazgatóját, Szilvásy Istvánt, Szilvásy György volt MSZP-s titokminiszter fivérét. Felmentették az országos rendőrfőkapitányt és a közlekedési hatóság vezetőjét is.
Az általában amúgy is hetekkel előbb kiszivárgó információk megalapozottságára, a döntések rég meghozott voltára utal egy gyors törvénymódosítás is. Az új parlamentnek benyújtott első törvénytervezetek egyike volt – még a kormány megalakulása előtt – a Fónagy János és Matolcsy György által jegyzett Az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról című javaslat, lényegében az MFB-ről is rendelkező vagyontörvény átírása.
A május 18-án iktatott javaslat egyik pontja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosította volna, megszüntetve azt az előírást, hogy a jegybank felügyelőbizottsági tagjaira mandátumuk megszűnése után további hat hónapig ugyanazon összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak, mint hivatali idejük alatt. (A meglehetősen szigorú, az oktatáson kívül lényegében minden tevékenységet összeférhetetlennek minősítő szabályok megegyeznek a monetáris tanács tagjaira vonatkozókkal.)
A fenti pont szinte elbújt a törvényben, érdemi indoklása nem volt, annak idején hiába is próbáltuk az előterjesztőktől megtudni, miért van szükség rá. A megoldás hamar kiderült: piaci körökben csak lex Baranyayként emlegették a jogszabályt. Az azóta az MFB élére hivatalosan is kinevezett Baranyay László alig egy hónappal ezelőtt még a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságában ült.
Aalighanem a jegybank és a kormány közötti feszültség miatt végül egy, a fentinél is kacifántosabb törvényi megoldást vetettek be Erős János MFB-vezér székének betöltéséhez. A jegybanktörvény fent idézett módosítását ugyanis egyeztetésre el kellett volna küldeni a jegybanknak, sőt az Európai Központi Banknak is véleményezési joga lett volna.
Így aztán azt a jogalkotói trükköt választották, hogy a jegybanktörvény módosítása helyett annak előírását egészen egyszerűen felülírták az MFB-ről szóló törvényben. A már ki is hirdetett jogszabály szerint „amennyiben az igazgatóság tagja, vagy a vezérigazgató a megválasztása, illetve munkaviszonya létesítését megelõzõ 6 hónapon belül a Magyar Nemzeti Bank felügyelõ bizottságának tagja volt, úgy rá a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII.törvény 58/B. §-ban hivatkozott 58. § (7) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni”. Azaz nem kell figyelembe venni az összeférhetetlenséget.
Több most visszatért vezető is munkaügyi pereket nyert a 2002-es kormányváltást (akár évekkel) követő felmentése miatt. Az átszervezésre hivatkozással kirúgott PSZÁF-elnök, Szász Károly mellett pert nyertek a KSH-sok, közülük Mellár Tamás egykori elnök nem tért vissza az államigazgatásba. Két helyettese, Vukovich Gabriella és Soós Lőrinc viszont – szintén munkaügyi pernyertesek – igen. Jogellenesnek minősítették utólag Baranyay László felmentését is.
A személycserék egy részének nem volt akadálya. A gazdasági és gazdaságfelügyeleti intézmények vezetőinek egy része magától felállt. Farkas Ádám távozó PSZÁF-elnök például azt írta a lemondásáról kiadott közleményben, hogy bár tavaly tavaszi kinevezése hat évre szól, úgy tartja tisztességesnek, ha az új kormány új embert nevez ki a felügyelet élére – a lapok már néhány nappal korábban megírták, hogy Szász Károly lesz ez a régi-új ember. Önként távozott az energiahivatal vezetője is.
Ahol azonban kellett, ott a kormány a keménykedéstől sem riadt vissza. Szikora János APEH-elnök eltávolítására egy 2008-as ügyet használtak fel, és a Matolcsy György vezette nemzetgazdasági minisztérium még azt a kínos hibát is elkövette, hogy a szabolcsi Szikora kinevezését a szintén szabolcsi Veres János nevéhez kötötte – sejtetni engedve némi összejátszást –, holott Szikora még Draskovics Tibor pénzügyminisztersége idején lett APEH-vezér.
Az MFB-hez tartozó közlekedési cégeknél a múlt héten komplett kommandó csapott le. Hogy az így elküldött, illetve felmentett cégvezetők közül lesz-e, és ha igen, hány olyan, aki a következő években alighanem munkaügyi bíróságon keresi majd igazát, azt még nem tudni. A most visszatértek közül viszont többen nyertek munkaügyi pereket korábbi menesztésük miatt.
Hétfőn fogadta el az Országgyűlés azt a törvényt, mely kimondja: a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyetteseinek mandátuma - mely eddig hat évre szól - lejár az elnök mandátumával együtt. A döntés eredményeképpen nemcsak a novemberben hat éves mandátumát kitöltve távozó elnök, Nagy Zoltán, hanem a tavaly hivatalba lépett két elnökhelyettes, Gadó Gábor és Wallacher Lajos helyére is jelölhet új embereket Orbán Viktor miniszterelnök; a vezetőket a köztársasági elnök nevezi ki.
A most kinevezett intézményvezetők és állami cégvezérek többsége már az 1998 és 2002 közötti időszakban is vezető beosztásokat töltött be az állami szektorban. Csak néhány példa: Szász Károly volt korábban PSZÁF-elnök, a már említett Baranyay László 2001-ben ült az MFB elnök-vezérigazgatói székébe.
Az NFÜ élére kinevezett Petykó Zoltán Hungexpo-vezér és a Bábolnánál fb-tag volt. A most egyszerre Posta-elnöknek és APEH-elnökhelyettesnek is kinevezett Kalmár István 1998 és 2000 között az adóhivatalnál, 2000-től 2002-ig a Magyar Postánál volt vezető beosztásban (az APEH-nél akkor is Vida Ildikó volt a főnöke).
A most hivatalba került menedzserek jó részét nemcsak a Fidesz-vezérkar ismeri közelről, egymással is alaposan megismerkedhettek az elmúlt években, többen dolgoztak együtt, egy cégnél. Valóságos kis káderkeltető az első Orbán-kormány viharos körülmények között gazdát cserélt Bizományi Áruház Vállalat (BÁV): a cég 2002 májusában – egy hónappal a Fidesz bukását hozó parlamenti választás után – került a vegyépszeres Nagy Elek érdekeltségébe.
A még állami BÁV menedzsmentjéből ismerheti egymást Baranyay László, Orosz Ferenc és Szentpétery Kálmán. Előbbi igazgatósági tag, utóbbi kettő vezérigazgató és igazgatósági tag is volt. Szentpéteryt bábolnás cégeken keresztül ismerheti a később a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Közgép felügyelőbizottságába került, de a saját tulajdonában álló Nézőpont Intézetet igazgató Petykó, Baranyay és Orosz az MFB igazgatóságában is dolgozott együtt az ezredfordulón.
Akadnak persze olyan új gazdasági vezetők is, akik korábban nem dolgoztak még hasonló pozícióban. Közülük a legérdekesebb Domokos László. Ő az Állami Számvevőszék elnöke lett, míg korábban egyebek mellett az ÁSZ-alelnökök kiválasztására létrehozott parlamenti bizottságnak volt alelnöke. A bizalom persze iránta is töretlen lehet a kormányzati körökben, hiszen 1990 óta politizál, 1991-ben lépett be a Fideszbe, és kinevezéséig megyei pártelnök is volt.
| Cég, intézmény | Távozó vezető | Új vezető | Az új vezető korábbi beosztásai |
| MFB | Erős János | Baranyay László | MFB, elnök-vezérigazgató (2001-2002) BÁV, igazgatósági tag (1998-2000) MNB, felügyelőbizottsági tag (2002-2010) |
| Állami Számvevőszék | – | Domokos László | Fidesz-képviselő 1998 óta |
| PSZÁF | Farkas Ádám | Szász Károly | PSZÁF, elnök (2000-2004) |
| MNV Zrt. | Kamarás Miklós | Horváth Gergely | Betonút Zrt. és Keler Zrt. – vezérigazgató |
| APEH-elnök | Szikora János | Vida Ildikó | APEH, elnök (1999-2002) |
| NKH | Horváth Zsolt Csaba | Sárdi Erika | Belügyminisztérium, MEH |
| Államkincstár | Kis Ágnes | Kotán Attila | Oktatási Minisztérium, MEH, IRM |
| MÁV* | Andrási Miklós | Szarvas Ferenc | ÁPV Zrt., vezérigazgató-helyettes (1998-2000) ÁKK Zrt., vezérigazgató 2001 óta |
| NIF Zrt. | Reményik Kálmán | Orosz Ferenc | BÁV, vezérigazgató (1998-1999), igazgatósági tag (2000-2009) NA Rt., igazgatósági tag (1999-2002) MFB, igazgatósági tag (1998-2000) |
| Magyar Közút Zrt. | Zsuponits Jenő | Kovács Ákos | Mahíd 2000 Zrt., Középületépítő Zrt. |
| ÁAK Zrt. | Nagy Attila | Bakó Attila | Betonút Zrt., Euroaszfalt Zrt. |
| NFÜ | Vági Márton | Petykó Zoltán | Hungexpo, vezérigazgató (2000-2002) Bábolna Zrt., portfolióigazgató, igazgatósági elnök (2000-2002), Nézőpont Intézet, Közgép |
| KSH | Belyó Pál | Vukovich Gabriella | KSH, elnökhelyettes (1998-2004) |
| Magyar Energiahivatal | Matos Zoltán | Horváth Péter | Mol Nyrt., szolnoki Fidesz-elnök |
| Magyar Posta | Szüts Ildikó | Schmidt Pál Péter | – |
| Szerencsejáték Zrt. | Székely Gábor | Szentpétery Kálmán | BÁV Zrt., vezérigazgató 1999 óta, Bábolna Ménesbirtok, fb-tag (2001-2002) |
| Magyar Turizmus Zrt. | Róna Iván | Horváth Gergely | Danubius Hotels Zrt. |
| MAG Zrt. | Ormosy Gábor | Bartha E. Gyula | Magyar Vállalkozásfejlesztési Kht., ügyvezető igazgató (1999-2003) |
| Magyar Követeléskezelő Zrt. | Rosenthal Zoltán | Kalocsai Attila | Ilyen nevű aláírásra jogosult munkavállaló volt korábban a CIB Faktornál és az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-nél. |
| MFB Invest Zrt. | Bató Csaba | Ormándi Sándor | Mátraholding, FHB Szolgáltató Rt. igazgatósági tag (1998-2001), MFB |
| Eximbank | Bodnár Zoltán | Adamecz Péter | MNB-alelnök (2001-2007), Pénzjegynyomda igazgatósági elnök (2001) |
| * Tervezett. |
|||