„A tartósan gyenge forint nemcsak a belföldi turizmus erősödését okozza a külföldi turizmussal szemben, de várhatóan növeli a hazánkba látogató külföldi vendégek számát, aminek köszönhetően ismét nő a hazai turizmus egyenlege. Ez pedig ösztönzőleg hathat a forint erősödésére” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A hazai turizmus egyenlegét a nálunk nyaraló külföldiek idegenforgalmi kiadásainak és a külföldön nyaraló magyarok idegenforgalmi kiadásainak a különbsége adja. A forint árfolyamára rugalmasan reagál az egyenleg, ha gyenge a hazai fizetőeszköz, úgy a magyar állampolgárok számára drágábbá válik a külföldi utazás, míg a magyarországi célpontok olcsóbbá válnak a külföldiek számára.

A többletes turisztikai egyenleg kedvezően hat a folyó fizetési mérlegre, javítja az ország külső egyensúlyát, ez által erősítve a forintot.
„A közhiedelemmel ellentétben azonban a külföldre nyaralni indulók által megvalósított valutavásárlások nem mozgatják látványosan az árfolyamokat. Ennek oka, hogy a nyaralók által beváltott forint mennyisége nagyságrendileg elmarad az export-import ügyletekhez, illetve a hiteltranzakciókhoz köthető devizavásárlások összegétől” – tette hozzá a szakember.

2001-től kezdődően a hazai háztartások jövedelem növekedése és a tartósan erős forint miatt jellemzően nőtt a külföldre utazó magyarok száma, ami a magyar turizmus egyenlegének jelentős romlását okozta. A folyamat a 2005-ös forintgyengüléssel és a 2006-os kormányzati megszorításokkal fordult meg, és javuló tendencia bontakozott ki. Ezt követően az egyre gyorsuló, nagymértékben fogyasztási céllal történt lakossági hitelfelvétel – amelynek egy részét utazásra fordították - átmeneti romlást hozott a válságig, 2008 második félévéig. Azóta döntően a gyenge forint, a költségvetési takarékossági intézkedések és a növekvő hazai munkanélküliség miatt kevesebb kiutazás történt, így ismét javuló tendenciát mutat az egyenleg.