Mindenki azt hiszi, hogy ő találta fel, mégsem forgalmazza senki. A pincészetek szerint lenne igény a palackozott fröccsre, és külföldön is nagy sikere van, Magyarországon azonban a jövedéki adó ellehetetleníti a gyártást.
Nagy igény lenne palackozott fröccsre, még sincs ilyen termék a piacon, állítja Varga Bálint, aki hadjáratot indított a szabad fröccspalackozásért. A Varga Pincészet értékesítési vezetője szerint bár jogilag ma is engedélyezve van a palackozott fröccs forgalmazása, a jövedéki adó lényegében lehetetlenné teszi. A fröccs az úgynevezett egyéb bor termékkategóriába tartozik, és palackozva 94 forint adót kell utána fizetni literenként, szemben a borral, amely adómentesen forgalomba hozható. Ha az italba szőlőboron és szódán kívül mást is kevernek, akkor köztes alkoholterméknek minősül, és 221 forint jövedéki adó terheli.
Nem mernek belevágni
Ez az adóteher az oka, hogy bár az ötlet népszerű, eddig senki sem mert belevágni a nagyüzemi gyártásba. Próbálkozások akadtak bőven, többen már a nevet is levédték. A Szabadalom-Védjegy.hu munkatársai úgy tudják, hogy Királyi Fröccs, Minőségi Fröccs, Yenki Fröccs és Családi Fröccs márkanévre is érkeztek bejelentések, de hallani olyan vállalkozóról is, amelyik csak azért vette fel a Spriccer nevet, hogy aztán ezt írhassa később a címkére.
A Szent Anna Borház annyira hitt a fogyasztói igény létezésében, hogy a szabályozást kicselezve külön üvegekben, de egységcsomagban kezdett a bort és ásványvizet árulni. A siker azonban elmaradt, a kétpalackos változat mindössze két szállítmányt élt meg.
Brüsszelig mentek vele
„Mi fedeztük fel újból a palackozott fröccsöt” – állítja Pólus Péter. A Királyital Kft. ügyvezetője Brüsszelig ment az ötlettel: „Összehoztam egy találkozót Kovács László adóügyi biztos úrral, és elmagyaráztam neki, hogy a fröccs jövedéki adójának elengedése mindenkinek érdeke, a befolyó áfával még az állam is profitálna. Ő helyeselt, majd megígérte, hogy foglalkozik a kérdéssel, de azóta sem történt semmi.” A cég így másokhoz hasonlóan a rajtvonalon ragadt. Hiába készítettek költséges reklámot a királyjelmezbe öltözött Gesztesi Károllyal, a kis üveges fröccsök nem kerülhettek a boltok polcaira.
Hasonlóképp torpant meg a Hilltop is. Ők magasra pozicionált fémdobozos fröccsöket szerettek volna piacra dobni. „Kísérleti jelleggel ki is próbáltuk fesztiválokon, mivel itt fontos a gyors kiszolgálás, és nagy az igény jó minőségű, hideg fröccsre” – mondta Keresztury Éva. A dobozos fröccs sikere átütő volt. A Hilltop pincészet alapítója ugyanakkor elmondta, hogy országos terjesztésű kiskereskedelmi forgalmazásba nem mernek belevágni. A fröccs inkább az alsóbb fogyasztói szegmensekben népszerű, kérdéses, hogy ilyen áron lenne-e piaca.
A pozicionálás kulcskérdés, de nem a legfőbb nehézség, véli Braun Róbert, akinek az érdeklődését éppen a dolog marketingvonatkozása keltette fel, amikor évekkel ezelőtt a fröccsbizniszbe vágott. A kommunikációs szakember fejszéje inkább a szabályozásban és a disztribúcióban akadt el, szerinte nagyon nehéz új márkával országszerte felkerülni a polcokra.
Sokan hiszik, hogy a palackozott fröccsöt ők találták fel, pedig az nagyjából a szódavízzel egyidős, mondta el Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára. Két évszázada találják ki újból és újból, de már elsőre is halva született.
A nagyüzemi szikvízgyártás Jedlik Ányos nevéhez fűződik, és Vörösmarty Mihály magyarította a németes spriccer szót fröccsre, amikor Fáy András birtokán ők hárman elkészítették a világ első szódás borát. A fröccs elnevezést alkalmazzák más szeszes, sőt nem szeszes italkeverékekre is, bizonyos italok egymás utáni fogyasztására is. Német nyelvterületen ma is találkozunk vele Gemischt, Weinschorle vagy Sauergespritzter néven.
A fröccs lényegéhez tartozik, hogy a helyszínen készül el, palackozva nem lehet ugyanazt a minőséget előállítani, de nem is érdemes vele próbálkozni. A fröccsöt mindenki kicsit másképp szereti, és a keverési kultúra hozzátartozik az italhoz. Horváth szerint az egyenfröccs aligha képes meghonosodni Magyarországon.
Erre némileg rácáfol, hogy Ausztriában és Németországban – ahol adómentesen forgalmazható a palackozott fröccs – viszonylagos sikerrel árulnak spriccert, még a Römerquellének is van saját fröccse. Erre hivatkozik a Varga pincészet is. Szerintük ha hozzánk hasonló fröccskultúrájú országokban működik az instant fröccs, nálunk sem bukhat nagyot. Bevezetésében talán csak a sörgyártók lehetnének ellenérdekeltek, de a pincészetek nem tudnak komoly lobbiról. Szerintük a kormány mindössze azért nem lép a palackozott fröccsöt terhelő jövedéki adó eltörlése ügyében, mert nem érdekli a téma.
Megkérdeztük volna erről a minisztériumot is, de többszöri megkeresésünkre sem válaszoltak.