Brüsszeli vizsgálat indulhat - akár rivális piaci szereplők bejelentése alapján is - ha a jelenlegi formájában lép hatályba a lex Járai: a néhány biztosítót a bankadó alól mentesítő törvénymódosítás az Index által megkérdezett adószakértők többsége szerint tiltott állami támogatásnak minősülhet. Ha így lenne, az adóelőnyt kamattal növelten visszafizetteti az érintettekkel Brüsszel.
Bár heves ellenzéki támadásokat kapott érte a Fidesz-KDNP-kormány, eddig nem tántorodott el attól, hogy átvigye az Országgyűlésen a lex Járait.
Emlékezetes, bő egy hete Rogán Antal, a Fidesz prominense nyújtott be az adó-salátatörvényhez egy módosító indítványt, amely a bankadóként elhíresült extraadó alól mentesítené a 2007. július 1-je után alapított biztosítókat. A CIG Pannónia Életbiztosító és a Wabard Biztosító is pont ilyen, előbbit olyan, a Fideszhez közel álló nevek fémjelzik, mint Járai Zsigmond, Szapáry György, Martonyi János, utóbbi pedig a kormánnyal nemrég együttműködési megállapodást aláírt Wáberer Györgyhöz köthető. Rogán a javaslatát ugyan visszavonta, de a kormány a sajátjaként – a parlament költségvetési és számvevőszéki bizottságán keresztül – átvette. A képviselők nagy többsége hétfőn pedig meg is szavazta az ominózus indítványt. A zárószavazás jövő héten lesz, a jelek szerint pedig ott is átmegy a szóban forgó ötlet.
Könnyen lehet azonban, hogy Brüsszelben vagy az Európai Bizottság székhelyén, Luxemburgban már nem fog átmenni. Az Index által megkérdezett négy adószakértő közül hárman úgy vélték, nem kis esély van rá, hogy tiltott állami támogatásnak minősülhet a néhány biztosítónak kedvező törvényhely, a negyedik adószakértő nem látott benne kifogást.
Egyik forrásunk úgy számolta, ha 2007 júliusa utáni alapítása miatt megkapja a bankadó alóli mentességet, a Járai érdekeltségi körébe tartozó CIG Pannónia akár 400, a Wáber György tulajdonolta Wabard pedig 300 millió forint befizetésétől mentesülhet ebben az évben. A számítások szerint az adó elengedése a Wabardnak nagyjából 5-9 százalékos díjelőnyt jelenthet a kötelező biztosítások versenyében. (A többi, szintén érintett biztosító, így az MKB Életbiztosító vagy a Genertel, sokkal kevesebb adót takaríthatna meg.)
Ha egy törvény, jelen esetben egy adótörvény nem vonatkozik egy szektor minden szereplőjére, mert például valakit mentesít részben vagy egészben az adó megfizetése alól, akkor az állami támogatásnak minősül az uniós jogban. Állami támogatás pedig – kevés kivétellel – csak az Európai Bizottság jóváhagyásával adható.
Az állami támogatás gyanújával élő szakértők szerint jelen esetben a szóban forgó törvény csak akkor léphetne hatályba a közösségi jog szerint, ha az Európai Bizottság jóváhagyja, engedélyezi. A kormány azonban nem úgy szövegezte meg a zárószavazás előtt álló passzust, hogy az csak a Bizottság jóváhagyása után lép életbe, hanem úgy alkotta meg, hogy annak hatályba lépése teljesen független Brüsszel álláspontjától vagy annak kikérésétől. Lapunk megkereste az adócsomagért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, azt tudakolva, hogy kikérték-e, kikérik-e a Bizottság véleményét, illetve miért nem az EU jóváhagyásához kötik a szóban forgó törvényszakaszok életbe léptetését, a tárca mindezidáig nem válaszolt kérdéseinkre.
Az eredeti ötletgazda, Rogán Antal azzal indokolta a szűk kört alkotó biztosítókkal való kivételezést, hogy egy biztosítónál eltelik 5-8 év, mire nyereségessé válik, így az extraadó az induló biztosítókat, a 2007. júliusa óta alakultakat ellehetetlenítené. A kérdés már csak az, hogy akkor miért csak a legfeljebb három éves biztosítókat mentesítené a bankadó alól a törvény – érzékeltette az ellentmondást az egyik adószakértő. Harmadmagával együtt úgy vélte, ezért gazdasági alapon nehezen védhető az ominózus passzus, ha a nyereségtermeléshez szükséges időbe kapaszkodna a kormány, akkor a biztosítói szakma természetéből fakadó 5-8 évben kellene meghúzni a türelmi időt. (Az az adószakértő, aki szerint nem lehet baj a szóban forgó rendelkezésből, azzal indokolta véleményét, hogy a tulajdonosi háttértől függetlenül járna a mentesség a 2007 közepe után piacra lépő biztosítóknak, vagyis nem a magyar-nem magyar-vonalat húzná meg a jogszabály.)
Mindezek miatt gondolja úgy a négy adószakértőből három, hogy tiltott állami támogatásnak minősülhet a lex Járai mai formájában. Mivel az EU véleményét nem is kéri ki a kormány, ilyen esetben az Európai Bizottság vagy magától kezd vizsgálódni – értelemszerűen a törvény életbe lépése után –, vagy a helyzetbe hozott biztosítók egyik versenytársa feljelenti az előnyt élvező cégeket Brüsszelben. Ha pedig a Bizottság arra jut, valóban állami, méghozzá tiltott állami támogatást kaptak az adókönnyítéssel az érintett biztosítók, akkor Brüsszel az adómegtakarítást kamattal növelten visszafizetteti velük a nemzeti büdzsébe egy uniós vizsgálat után.