A Nemzetközi Valutalap (IMF) küldöttségének vezetője a magyar kormánnyal folytatott tárgyalások szombati felfüggesztése után úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalásokon nem volt szó Magyarországgal kötendő esetleges újabb - 2011-re, 2012-re szóló - hitelmegállapodásról.
„Tudjuk, hogy mi hangzott el nyilvánosan, de a tárgyalásokon nem mentünk el eddig, mert először nyilvánvalóan a gazdaságpolitikai kérdéseket kellett tisztáznunk, és még nem tisztáztuk ezeket" – mondta a Reuters hírügynökségnek adott interjújában Christoph Rosenberg, az IMF-küldöttség vezetője.
Elmondta, hogy az IMF többet szeretne tudni a jövő évi költségvetésre vonatkozó kormányzati tervekről. „A következő tárgyalásig – hacsak nem az mindjárt a jövő héten lesz – a kormány előbbre jut a 2011-es költségvetés tervezésében, és az egy nagyon fontos költségvetés lesz" – jelentette ki.
Rosenberg szerint Magyarországnak továbbra is költségvetési nehézségekkel kell megküzdenie – nemcsak idén, hanem jövőre is. „De az IMF ezután is nyitott a tárgyalásokra, noha újabb tárgyalások pontos dátumát még nem jelöltük ki" – mondta Rosenberg már a Dow Jones hírügynökségnek nyilatkozva.
Főleg költségvetési területen maradtak nyitott kérdések, ezen belül is a tervezett költségvetési intézkedések fenntarthatósága körül. Magyarország elszánt, hogy tartja magát a 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési hiányhoz, de ennek biztosítékait illetően még vannak kisebb hiányosságok. „2011-ben a kormány csökkenteni akarja a költségvetési hiányt, de hogy milyen szintre, az kérdéses" – jelentette ki.
A Reutersnak a delegációvezető azt mondta, hogy az idei hiány biztosítékaiban található hiányosság a GDP 0,3 százalékát teszi ki. „Ennek a résnek a betömése jó alkalom lesz olyan tartós intézkedések bevezetésére, amelyekkel a következő évi hiánycél is elérhető". Rosenberg szerint a 3 százalékosnál nem nagyobb GDP-arányos hiány elérését 2011-ben Magyarország számára több kötelezettsége és a gazdasági ésszerűség is diktálja.
„A nagy feladat a 2011-es év lesz... számos gazdasági kiigazítást kell elvégezni, de ezeket nem rövid távú, piactorzító intézkedésekkel kellene elérni, mint például a bankokra kivetendő különadó" – mondta Rosenberg. Arra a kérdésre, hogy a bankok különadóját jövőre el kellene-e már törölni, vagy fent lehetne tartani, de sokkal kisebb mértékben, azt felelte: a dilemma valóban így vetődik fel, és az utóbbi megoldás a válasz.