A kormány végül is meghajlott és kivették a bankadó szabályaiból a Járaiék biztosítóját mentesítő passzusokat. Törvénybe iktatták azt is, hogy jövőre is kétszázmilliárd forintot kívánnak beszedni a pénzügyi szektor különadójából.
Nem jött a slusszpoén a bankadónál az utolsó pillanatban, de még így is több ponton írták át a képviselők az extraadó szabályait a mai esti zárószavazáson.
Az adócsomagért felelős nemzetgazdasági miniszter a zárószavazás előtt egy 25 oldalas módosító pakkot terjesztett be, az abban foglaltakat a honatyák beépítették a bankadó rendelkezéseibe. A legjelentősebb korrekció az, amelyik végül is hosszas huzavona után mégsem mentesíti a 2007 júliusa óta piacra lépő biztosítókat a különadó megfizetése alól.
Ismeretes, előbb Rogán Antal sajátjaként terjesztette be a lex Járaiként elhíresült passzusokat. Az elnevezés onnan ered, hogy a 2007 közepe óta működő biztosítóknak bankadómentességet adó javaslat csak pár biztosítónak jelentett volna könnyebbséget, leginkább a Fidesz-közeli személyek, Járai Zsigmond, Martonyi János, Szapáry György által fémjelzett CIG Pannónia Életbiztosító Zrt., valamint szintén a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló Wáberer Györgyhöz köthető Wabard Biztosító profitált volna belőle. Rogán ezt visszavonta ugyan, de a kormány átvette, múlt héten pedig a kormánypárti többség elfogadta a szavazáson. Azóta azonban az Európai Bizottság és az IMF nehezményezte a lex Járait, mert az – mint lapunk megírta – könnyen tiltott állami támogatásnak minősült volna. Erre a kormány ma végül is kivetette a csomagból a lex Járait, mégha tegnap óta többször jöttek erről és ennek ellenkezőjéről is hírek, a témagazda minisztérium pedig tegnap óta nem reagált érdemben a lex Járai sorsára vonatkozó kérdéseinkre.
Más ponton is átírták a bankadó szabályait az utolsó pillanatban a képviselők. Így sávossá tették az adókulcsot a hitelintézetek számára, mentesítették a pénzügyi közvetítőket az adófizetés alól, a biztosítók adókulcsát pedig srófolták.
A bankadóból idén 200 milliárd forintot vár a kabinet. A hitelintézetek tavaly év végi korrigált mérlegfőösszegére vetnek ki 50 milliárdos adóalapig 0,15, az afeletti részre pedig 0,5 százalékos kulcsot. A biztosítók a szintén a tavalyi beszámoló adataiból számított díj 6,2 százalékát kell befizetniük (eredetileg 5,2 százalék volt a terv), és más pénzügyi vállakozások is az adó alanyai lesznek. A befizetett adó csökkenti a mérleg szerinti eredményt, vagyis költségként el lehet számolni, az a társasági adó összegét mérsékli.
Törvénybe foglalta az Országgyűlés azt is, hogy jövőre szintén 200 milliárd forintot akar beszedni a pénzügyi szektortól különadó jogcímen. Az is jogszabályi formát öltött, hogy 2012-ben is lesz különadó, de hogy mennyi, mi alapján és milyen kulccsal, arról nem rendelkezik a parlament, csak utal arra, hogy erről egy későbbi jogszabály fog szólni.
A 2011-2012-es számokat azonban óvatosan kell egyelőre kezelni. Az Európai Bizottság és az IMF a hétvégén megszakította a kormánnyal folytatott tárgyalásokat, amelyen kifogásolták többek között azt, hogy jövőre is 200 milliárd forintos összegben akar bevételt szerezni a kormány ebből az adóból.
A bankadó a Költségvetési Tanács számításai szerint idén 0,1 százalékkal, jövőre viszont már 0,4 százalékkal fogja mérsékelni a GDP-növekedést. A bankok pedig az adó nagyobbik részét, 60 százalékát átháríthatják majd az ügyfeleikre, hiába is fogadkoznak, hogy ilyenre nem valószínű, hogy sor kerülne.