A gyenge forint rossz a devizahiteleseknek, de jó a turizmusnak. Az utóbbi hetekben a határ melletti településeken megnőtt a bevásárlóturizmus és a Magyarországon nyaraló külföldiek száma is növekedhet.
Főleg gyümölcsöt, zöldséget, építőipari alapanyagot és ruhaneműt vásárolnak azok a szlovákok, akik a gyenge forint miatt a határ mellett lévő magyar városokba járnak boltba. Szlovák lapok úgy tudják, a vevők leginkább a putnoki, ózdi, kazincbarcikai és miskolci bevásárlóközpontokat kedvelik, itt egyes termékeket akár harmadával olcsóbban is meg lehet vásárolni, mint otthon.
Örülnek a 280 feletti forintnak a Párkányban nyaraló szlovák és cseh turisták is. Esztergomban a helyiek egyre több, a szomszédból átruccanó vendégről számolnak be, és a szlovákiai vendéglátósok is szívesen szerzik be a konyhai alapanyagokat magyarországi nagykereskedőknél.
Nem csak a bevásárló-, hanem a nyaralókedv is megnőtt a gyenge forint hatására. A Balatonra és környékére legtöbben Németországból és Ausztriából érkeznek, de sok volt tavaly a lengyel és az orosz vendég is, a szlovák nyaralók száma pedig 40 százalékkal emelkedett. A vendégek leginkább Balatonfüredet, Balatonszemest és Keszthelyt kedvelik, de népszerű utazási célpont Zalakaros is.
A közhiedelemmel ellentétben a külföldre nyaralni indulók valutavásárlásai nem mozgatják látványosan az árfolyamokat. Az itt beváltott forint mennyisége ugyanis nagyságrendileg elmarad az export-import ügyletekhez, illetve a hiteltranzakciókhoz köthető devizavásárlások összegétől.
A valutaárfolyam a beutazó turizmus szempontjából kedvező, így - bár pontos adatokat még nem tudni - idén a tavalyinál valamivel több külföldi vendégre lehet számítani - vélte a Balatoni Regionális Marketing Igazgatóság marketing igazgatója.
Dani Barbara szerint ugyanakkor látni kell: a nyári főüdülést jellemzően korábban, és nem az út előtt foglalják le az utazók, illetve a döntésnél nagy jelentőséggel bír az adott úticél imázsa, kínálata, így ez nem feltétlenül csökkenti a kiutazási hajlandóságot.
A tavalyi vendég és vendégéjszaka számokhoz képest stagnálásra, ezen belül a belföldi turizmus esetében 1-2 százalékos növekedésre számítanak.