A júliusi elutasítás az Orbán-kormány részéről meglepte a piacokat, de érthetőbbé válik az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) egy új államkötvény-kibocsátási tervének fényében - írja a lap. Az ötoldalas prezentáció összegeket, menetrendet és hiteleszközöket jelöl meg egy olyan finanszírozási program számára, amely az illetékesek reményei szerint továbbra is megnyeri a befektetők bizalmát.

Az ÁKK terve azt tükrözi: az Orbán-kormány bízik abban, hogy az ország adósságfinanszírozása biztosított erre az évre. A terv szerint a kormány 2010-re megcélozza az IMF és az EU közös 3,8 százalékos államháztartási hiánycélját. A jövő évi finanszírozás nem világos, mivel Magyarország nem kötelezte el magát hiánycél mellett a jövő évre, amikor esedékes lesz az IMF-EU hitelek visszafizetésének megkezdése - vélekedik a WSJ.

A lap elemzése szerint az idén Magyarországon növekedés érezhető az államkötvények keresletében, ami lehetőséget ad a rövid - legfeljebb egyéves - lejáratú kincstárjegyek kibocsátásnak visszafogására, ezek ugyanis rövidebb távú finanszírozást magasabb költséggel tesznek lehetővé.

Az idei első félévben Magyarország nettó kötvénykibocsátása elérte a 340 milliárd forintot (1,6 milliárd dollár). Ez kétszer annyi, mint amit az előző kormány 2010 egészére tervezett. Augusztusban és októberben nagy mennyiségű forintalapú kötvény jár le, így az Államadósság Kezelő Központ felülvizsgálja az egész évi tervcélt, amely 298 milliárd forint nettó kötvénykibocsátásról szól.

A lap szerint ugyanakkor egy másik tényező, amely arra ösztönözte Orbán Viktort, hogy hátat fordítson Magyarország nemzetközi hitelezőinek, az volt, hogy a hitelezők a jövő évre ragaszkodtak a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiányhoz.

A Portfolio.hu elemzői szerint viszont korántsem ilyen egyszerű a helyzet, sőt, a folyamatok éppen ellenkező irányba mutatnak. Idén júniusban lényegében ugyanannyi nettó forintkibocsátást tervezett az ÁKK az egész évre (mintegy 300 milliárd forint), mint tavaly év végén, csupán a finanszírozás szerkezete módosult. Utóbbi az idén augusztusi és októberi nagy forintkötvény lejáratok miatt természetes jelenség (már a lejáratokat megelőzően bevonja a forrásokat az ÁKK, így átmenetileg megugrik a nettó kötvénykibocsátás).

A portfoliósok szerint éppen emiatt nem helytálló arra a következtetésre jutni, hogy a tervezett kétszeresére ugró nettó kötvénykibocsátás kellő alapot adhatott az Orbán-kormánynak arra, hogy szakítson az IMF-fel. Amint minapi elemzésükben is rámutattak: még idén is használjuk a szervezet pénzét, ráadásul a következő évek adósságfinanszírozását számos jelentős kockázat övezi.