Az önkormányzatoknál nagyon sok esetben hiányzik az energetikai szakértelem - állapította meg az Állami Számvevőszék. Az energiaracionalizálási programok célkitűzései egyértelműek, a végrehajtásban azonban komoly hiányosságok mutatkoznak.
Nem elegendőek az állami források az energiaracionalizálási programokban - állapította meg az Állami Számvevőszék. A vizsgálat szerint bár a célok egyértelműen meghatározottak, a végrehajtásában már komoly hiányosságok mutatkoznak. Az ÁSZ által 2020-ig prognosztizált 230-860 millárd állami hozzájárulásból mindeddig csak 38 milliárd forint nevesített forrás van.
Az ÁSZ felmérése során négy minisztériumnál, a Magyar Energia Hivatalnál, az Energia Központnál és az Energia Információs Központnál, valamint 38 önkormányzatnál vizsgálódott, amely során megállapították, hogy az EU követelmények beépültek a hazai jogrendbe, azonban az alacsonyabb szintű, helyi szabályozás nem minden esetben szolgálta a követelmények teljesítését.
Az önkormányzatoknál a szerv vizsgálta az intézmények fűtés- és világításcélú energiafelhasználását, amelyek kapcsán örvendetesen megállapítható, hogy 2004 és 2009 között az áram tekintetében 14 százalékkal mérséklődött a felhasználás, bár az emelkedő árak miatt az önkormányzatok kiadásai még így is 32 százalékkal emelkedtek.
A földgáznál még nagyobb értékeket állapítottak meg, 18 százalékos fogyasztáscsökkenés mellett 43 százalékkal emelkedtek a helyhatósági kiadások.
A háztartások jóval nagyobb drágulással kellett hogy szembenézzenek, mint a közintézmények. Domokos László az ÁSZ új elnöke elmondta, hogy a lakossági szektorban a 2004-es árszintekhez képest a villany közel 63 százalékkal drágult, míg a földgázszolgáltatásnál ennél nagyságrenddel nagyobb, közel 220 százalékos volt az áremelkedés.
A szakértelem hiányát mutatja egyébként az is, hogy viszonylag kevés intézmény vizsgálta meg a szabad piaci energiabeszerzés lehetőségeit és azoknak is csupán egyharmada tért át az "alternatív" ellátásra.