Kilenc uniós tagállam pénzügyminisztere közös levelet küldött Brüsszelnek, amiben azt sérelmezik, hogy az országok által végrehajtott nyugdíjreformok nem tükröződnek megfelelően az államadósságban - írja a Wirtschaftsblatt.
Módosuljon az adósságráta elszámolása - ezt követeli levelében az Európai Tanács állandó elnökénél nyolc új tagállam (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Románia, Szlovákia, Bulgária, Litvánia, Lettország) és Svédország.
A közös levél megfogalmazását Lengyelország és Magyarország kezdeményezte, szerintük a jelenlegi elszámolási gyakorlat megkárosítja azokat az országokat, amelyek végrehajtották a nyugdíjreformot
A tagállamok azt szeretnék elérni, hogy Brüsszel a költségvetési hiányok kiszámításakor vegye figyelembe a nyugdíjreform okozta költségeket.
A levél annak tükrében nem meglepetés, hogy - mint arról az Index elsőként beszámolt - a magyar kormány pár hónapja már "üti a magánnyugdíjpénztári vonalat": még májusban, a kabinet megalakulása előtt felmerült a magánnyugdíjpénztárak államosításának ötlete. De élt még az is, hogy valamilyen módon a magánnyugdíjpénztári pénzeket a költségvetésben tüntessék fel. Mindkét terv azonos célt szolgált volna: költségvetési lazításnak, egy tekintélyesebb adócsökkentésnek szeretett volna megágyazni az Orbán-kormány. A magánnyugdíjpénztári tervet pár hónapja az IMF és az EU azonban hevesen ellenezte, így akkor megfeneklett az ötlet.
A kormány most a lengyel "vonatra kíván felülni": a lengyelek bő fél éve toborozzák az országokat kezdeményezésükhöz, a magyar kormány pedig most érezte elérkezettnek az időt, hogy nyilvánosan, hivatalosan is az akció mellé álljon.
A lengyelek közelítenek az egyik alkotmányban meghatározott államadósság kritériumhoz (55 százalék GDP arányosan), ami azonnali megszorításokat tenne szükségessé, viszont ha a nyugdíjreform költségeit elszámolhatnák, akkor csökkenteni tudnák a költségvetési hiányukat és az államadósságukat.
A Wirtschaftsblatt cikke szerint Magyarország is küzd az államadósság problémájával, hiszen a GDP-arányos adatunk jelentősen meghaladja a Brüsszel által előírt 60 százalékos szintet.
Az osztrák gazdasági napilapnak Olli Rehn, a gazdasági ügyekért felelős biztos szóvivője megerősítette, hogy megérkezett a kilenc tagállam levele, ám a válaszra és az állásfoglalásra még néhány hetet várni kell.
Tudni érdemes, hogy a 27 tagországnak több mint a felének támogatása kell a terv keresztülviteléhez, vagyis a mostani levélíróknak még meg kell nyerniük maguk mellé további tagországokat.
Lengyelország kezdeményezésére kilenc uniós tagállam közösen fordult az Európai Tanács elnökéhez és az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi ügyekért felelős biztosához annak érdekében, hogy a korábban nyugdíjreformot végrehajtó tagállamok reformmal kapcsolatos költségeit az EU az elszámolásokban vegye figyelembe.
Magyarország csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amely az EU Stabilitási és Növekedési Egyezménye vonatkozó részének felülvizsgálatát célozza, mert a módosítás a tagállamok egyenlő elbírálását szolgálná – közölte hivatalosan a nemzetgazdasági tárca.
Magyarország 1997-ben hajtott végre nyugdíjreformot, az addig tisztán állami nyugdíjrendszer ekkor bővült ki a kötelező magánnyugdíjpénztári pillérrel. Ez az intézkedés a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatósága érdekében született, a reform költségvetési hatásainak ugyanakkor az elszámolási szabályokban is tükröződniük kell – áll a minisztérium közleményében.
Az Európai Bizottság várhatóan három héten belül válaszol a megkeresésre - jelezte a pénzügyi biztos szóvivője, Amadeu Altafaj Tardio. A szóvivő leszögezte, hogy nem tudja megelőlegezni a válasz tartalmát. Hozzátette ugyanakkor, hogy olyan témáról van szó, amelynek megvitatása időszerű, hiszen a nemzetközi gazdaság válság nyomán az EU jelenleg dolgozik a tagállamok közti gazdasági együttműködés fokozásának lehetőségen és a szabályozás javításán.