Ha a költségvetési egyensúly érdekében kivetett bankadó miatt lassul a gazdaság, azt a nyugdíjasok is megsínylik. Emiatt ugyanis elmaradhat a nagyobb nyugdíjemelés. A nyugdíjasok 25-31 milliárd forinttól esnek el. Azt már eddig is lehetett tudni, hogy nyugdíjprémium biztosan nem lesz.
Talán még a kormány sem gondolt rá a bankadó bevezetésekor, hogy az áttételes hatás miatt a nyugdíjemelés is elmaradhat. A bankadó több elemzés szerint is lassítja a gazdasági fellendülést, így a GDP-növekedési ütem – ha csak néhány tizedponttal is – 3 százalék alá szorulhat jövőre. Ekkor pedig már nem járna a magasabb nyugdíjemelés.
Az 1997-es nyugdíjreform óta a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjak emelésénél két tényezőt vett figyelembe a törvény. Minden januárban annyival nőhettek a járandóságok, amekkora éves áremelkedést (inflációt) és nettó átlagkereset növekedést jelzett előre a költségvetés. A két számot egyszerűen összeadták és kettővel elosztották, így kijött, hogy mennyivel kell emelni a nyugdíjakat. Ez a módszer kedvező volt a nyugdíjasoknak, mert az átlagkeresetek emelkedése általában meghaladta az inflációt, így az előbbi tényező beemelése a képletbe felfelé húzta a járandóságokat. Ennek köszönhetően a nyugdíjak vásárlóerejük megőrzésén felül is növekedhettek.
Idén januártól azonban módosult a nyugdíjszámítás módszere. Alaphelyzetben az emelés már csak az inflációhoz igazodik, tehát a képletből teljesen kikerül a nettó átlagkereset növekedése. Az idei költségvetés terv 4,1 százalékos drágulással számolt, így a nyugdíjak is pontosan ennyivel emelkedtek.
A szigorítást két tényező is indokolta: a gazdasági válság miatti takarékoskodási kényszer, illetve a bőkezű állami nyugdíjrendszer fenntarthatósági problémái. A nyugdíjképlet módosításával 2010-ben 76 milliárd forintot takarított meg a költségvetés.
A tisztán inflációkövető képlettől azonban megfelelő gazdasági növekedés mellett el lehet térni. A jogszabály szerint, ha a kormány a költségvetés megtervezésekor, elfogadásakor három és négy százalék közé várja a GDP bővülését, akkor a nyugdíjak emelésénél húsz százalékos súllyal érvényesíthető a fizetések emelkedése. Négy-öt százalékos növekedés között már negyven százalékos súlya lehet a béremelkedésnek, a régi ötven-ötven százalékos arány pedig csak öt százalékos növekedéstől jöhet szóba.
A törvényalkotók ezzel a módosítással lényegében azt mondták ki: ha eléggé jól megy a gazdaság szekere, éljenek jobban a nyugdíjasok is, annak ellenére, hogy ők már nem sokat tesznek hozzá a fejlődéshez. Ha viszont nehezebb időket élünk, akkor bizony elégedjenek meg azzal, hogy a nyugdíjuk pusztán inflációkövetéssel tartja az értékét, de nem ad semennyi többletet.
A Költségvetési Tanács (KT) a választások előtt, még márciusban készített költségvetési előrejelzésében 2011-re 3,4 százalékos növekedéssel számolt. A kilátások azonban az új kormány megalakulása és döntései után megváltoztak. A KT a kabinet terveit vizsgálva júliusban úgy látta, hogy a bankadó 0,4 százalékponttal mérsékli a GDP-növekedési ütemet, főként ezért - és más apróbb változások miatt - legutóbbi tanulmányában 2,9 százalékra korrigálta 2011-es növekedési prognózisát.
Nemcsak a Tanács számít a korábban vártnál alacsonyabb növekedésre. A minap a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is lefelé módosított várakozásain. A jegybank héten megjelent inflációs jelentése 2,8 százalékos növekedést jelez a korábbi 3,2 helyett, részben szintén a bankadó miatt.
A bankadó növekedésrontó hatása tehát pontosan annyira veti vissza a gazdaságot, hogy a nyugdíjasok éppen elbukják a három százalék fölötti növekedéssel járó bőkezűbb nyugdíjemelést.
A jövő évi büdzsé előzetes számait csak október környékén ismerjük meg, ezért a nyugdíjemelések kapcsán még semmi biztosat nem tudunk. Fokozza a bizonytalanságot, hogy a költségvetés készítői nem a KT számaival dolgoznak, hanem saját kalkulációik alapján. Általában azonban nincsenek jelentős eltérések az előrejelzések között, így a mostani állapot szerint az szinte biztosra vehető, hogy a kormány is három százalék környékére lövi be növekedési várakozását.
A tavalyi takarékossági csomag részeként a Bajnai-kormány elvette a 13. havi nyugdíjakat, már a 2009-ben esedékes kifizetések második részletét sem kapták meg a nyugdíjasok. A 13. havi helyett a kabinet bevezette a nyugdíjprémium intézményét, ennek a folyósítását is a GDP növekedéshez kötötték. Itt azonban magasabbra tették a lécet. A minimális prémium csak akkor folyósítható, ha az éves növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.
A bizonytalanságot más tényezők is erősítik. A kormány jövő évi költségvetési mozgástere kapcsán sok a kérdőjel. Egyelőre nem lehet látni, hogy pontosan milyen adólépések vagy más gazdaságstimuláló ötletek előtt nyílik meg a tér.
Ezek akár jelentősen is befolyásolhatják az előrejelzéseket. Ahogy a növekedés, úgy a jövő évi infláció mértéke is kérdéses, és azt sem lehet most tudni, hogy mennyivel emelkednek a nettó bérek. Az MNB 3,5 százalékos inflációval és a bruttó keresetek 4,4 százalékos növekedésével számol.
Az viszont biztos, hogy akár átállunk a beígért egykulcsos személyi jövedelemadóra (szja), akár hatályba lép az előző kormány idején parlamenti döntéssel már törvénybe iktatott szja-sávhatáremelés (a kettő közül az egyik szinte biztosan megvalósul), akkor a nettó bérek a bruttók növekedését meghaladják majd.
Ezért a nyugdíjasoknak egyáltalán nem mindegy, hogy abban a bizonyos nyugdíjszámítási képletben benne lesz-e vagy sem a nettó béremelkedés hatása, hiszen a béremelkedés figyelembe vétele felfele húzná a nyugdíjemelés mértékét. A bankadó miatt tehát úgy látszik, hogy nem lesz benne a képletben a bértényező, ezért a nyugdíjasok jövőre 25-31 milliárd forintot buknak el.