Az állami vagyonkezelésben alkalmazott új felfogás szerint szó lehet a korábban privatizált állami tulajdon visszavásárlásáról is - mondta az Állami Számvevőszék volt elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Nagyon fontos annak meghatározása, hogy az állam miért felelős, milyen feladatokat kell ellátnia, mely társaságok legyenek a birtokában és milyen arányban, illetve mely területek irányítását engedje át az önkormányzatoknak - mondta az Állami Számvevőszék volt elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Kovács Árpád hozzátette: az új felfogás szerint az állami vagyonkezelésnek része lehet a korábban magánkézbe adott cégek visszavásárlása is. A szakértő szerint az elmúlt években uralkodó közgazdasági iskola azért bukott meg, mert egyoldalú volt a szemlélete: a piacot tökéletesnek tekintette, a közszférát pedig tökéletlennek. Márpedig éppen e két terület harmonizálására lenne szükség, ezért meg kell haladni a kizárólagosságon alapuló ortodox elképzeléseket - hangsúlyozta.
Adott esetben egy az állami és a közszféra együttműködésén alapuló PPP program is nagyszerű eredményt hozhat, de ez bármilyen megoldásra igaz lehet, ha a felelősök annak komplex hatásait társadalmi szempontból is végiggondolják - fejtegette Kovács Árpád.
A szakember szerint csak később derül ki az, helyes-e, hogy a kormány szakított az érdekalapú gazdaságpolitikával. Emlékeztetett, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a kilencvenes években elhagyta Magyarországot, mert az nem vette igénybe a felajánlott kölcsönösszegeket, azokhoz ugyanis mindig szigorú feltételrendszert rendeltek.
Amíg a piacon van kínálat, amíg onnan olyan forrásokból lehet felvenni pénzt, amelyeket csak az érdekel, hogy mikor és mekkora kamattal kapja vissza azt, de nem foglalkoznak az ország belső működésével, addig nincs szükség a valutaalapra - magyarázta az Állami Számvevőszék volt elnöke.
Most úgy tűnik, hogy javul a lakosság megtakarítási hajlandósága és vannak alternatív hitelfelvételi források, így fel lehetett tölteni az egyébként csaknem teljesen kiürült nemzeti banki valutatartalékokat. Mivel ezeket a pénzeket nem a gazdaság élénkítésére használták, hanem a jegybanknál kötöttek ki mint forrás, megnőtt a kormány ezzel kapcsolatos mozgástere is - fűzte hozzá a szakértő.