A jövő évi deficitcél a hétfői kormányfői beszéd után megint központi kérdéssé vált, annál is inkább mert ellentmondás látszik Orbán Viktor és a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium között. A kormányfő szerint, ha elbukik a nyugdíjreform elszámolásának ügye Brüsszelben, akkor el kell gondolkozni a nyugdíjpénztárak államosításán, hiszen a 3 százalékos deficitcél nem összeegyeztethető a kérdéssel. Az NGM szerint viszont ha törik, ha szakad jövőre meglesz a deficitcél, függetlenül az elszámolási kérdéstől. Vélhetően csak egy retorikai fogás volt a hétfői intermezzo, a kormányfő nyomást akart így is gyakorolni az EU-ra, miközben a közeledő önkormányzati választások is jó okot szolgáltatott a nyugdíjpénztárak elleni támadásra.
A miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában értékelte a kormány első száz napját, a különböző pártok kommentjei alapján viszont meglehetősen érdekes párbeszédre lehetettünk figyelmesek. A nyugdíjrendszerünk kapcsán már hónapokkal ezelőtt lehetett olyan hangokat is hallani, amik a rendszer második pillérének államosításáról szóltak, érdekes módon ez a téma a parlamentben is felvetődött, méghozzá egyenesen Orbán Viktor szájából.
Az eset annak kapcsán merült fel, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke azt mondta a kormányfő beszédét követően, hogy javasolják az államadósság újratárgyalását, valamint "szintén javasoljuk nagyon régóta a magánnyugdíjpénztárak államosítását, ez ugyan csak egy egyszeri bevételt jelenthetne, de ebben a jelenlegi helyzetben az országot megmenthetné a megszorításoktól".
A kormányfő viszontválasza az első felvetésre nem meglepő módon az volt, hogy nem támogatják az államadósság visszafizetésének megtagadását, viszont a nyugdíjpénztárakra térve a kormányfő érdekes kijelentéseket tett. Véleménye szerint az államosítást illetően nem szabad előre szaladni, "hogy mennyire terheli meg a magánnyugdíjpénztárak rendszere a magyar költségvetést az nagymértékben függ attól, hogy október környékén, talán közepén vagy végén az Európai Unióban mit döntenek arról, hogy a magánnyugdíjrendszerbe a költségvetésből áttett pénteket hogyan kell nyilvántartani".
Orbán Viktor szerint azt mindenki láthatja, hogy "az nem fog menni, hogy 300-400 milliárd forintot teszünk át egy nem is magán, hanem fél-magán, fél-állami nyugdíjrendszerbe, és közben pedig tartanunk kell egy 3 százalékos költségvetési hiányt". A kormányfő azt mondta, hogy ahogy eddig is, most is azt az álláspontot fogja képviselni, hogy térjünk vissza ahhoz az elszámolási rendszerhez, amely ezt egy jövőbeli felhalmozásnak tekinti, és nem költségvetési hiánynövelő tételnek.
Amennyiben ezt el lehet fogadtatni Brüsszellel, akkor nyugodtabban lehet beszélni a nyugdíjrendszer jövőjéről Orbán Viktor szerint, azonban ha nem megy át a javaslat, akkor Vona Gábor által felvetett államosítás "sürgőssé, akuttá és aktuálissá válik". Utóbbi kijelentéssel akkor is kellene foglalkozni, ha nagyobb esély látszana a pozitív visszajelzésre az EU részéről elszámolási kérdésben, azonban mint azt korábban leírtuk a valószínűbb forgatókönyv az, hogy az EU megfúrja a kilenc tagország elképzelését.
A kormányfő által említett forgatókönyv azért is elgondolkoztató, mert miközben Orbán Viktor arról beszél, hogy nem lehet fenntartani a 3 százalékos 2011-es deficitcélt az elszámolási változtatás nélkül, addig Matolcsy György a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezetője szerint a két kérdés független egymástól. A Bloomberg is azt írta az NGM-re állásfoglalása alapján, hogy miközben a minisztérium bizakodó a kedvező EU döntésben, addig a 3 százalék alatti jövő évi deficitet nem veszélyezteti az elszámolási ügy.
Az ellentmondásra nagyon szemléletesen Christian Keller, a Barclays Capital londoni elemzője azt mondta, hogy Matolcsy és Orbán egy tipikus "jó zsaru – rossz zsaru" játékot űz valószínűleg. Orbán Viktor kijelentései inkább arról szólnak, hogy az Európai Unión fenntartsák a nyomást az elszámolási kérdésben, miközben a valóság az, hogy a kormánynak végső soron visszavonulót kellene fújnia.
Még esetleg az is lehet a hétfői kormányfői megszólalás mögött, hogy nagyon közeledik az önkormányzati választás, az államosítás pedig kommunikációs szempontból kifizetődő, hiszen fogékonyak rá a polgárok. Jelen helyzetben nem látszik olyan tragédia a nyugdíjrendszerben, ami azt tenné szükségessé, hogy azonnal államosítsunk, fegyelmezett költségvetési politikával (megszorításokkal kiegészítve) lehet tartani a deficitcélt.
Nem szokatlan a régióban, hogy támadást indítanak a feltőkésített nyugdíjpillér ellen, Szlovákiában és Lengyelországban is lehetett hallani hasonló esetről. Ez viszont inkább riogatás, és félelemkeltés, annál is inkább, mivel gazdaságpolitikai szempontból hibás lépés lenne államosítani a második nyugdíjpillért. A nyugdíjrendszer nem arra való, hogy rövid távon felszántva a rendszert megszépítsük az államháztartási adatainkat. Hosszú távon gondolkozva van létjogosultsága a rendszernek, még úgy is, hogy kezdetben több nehézséggel is szembe kellett nézni.