Az IMF komoly korlátokat szabna a hazai gazdaságpolitika számára, bár jogilag nem sértené a szuverenitásunkat – mondta Bod Péter Ákos a Magyar Közgazdasági Társaság szegedi vándorgyűlésén. a volt jegybankelnök szerint a kormány olyan kiadásokhoz is hozzányúlhat, amelyek eddig tabunak számítottak, sértheti korábban érinthetetlennek tartott rétegek érdekeit is.
A Nemzetközi Valutaalap ajánlásokban küldi az elképzeléseit, ami ugyan formailag nem sérti az országok szuverenitását, de a gyakorlatban mégis behatárolja a gazdaságpolitikai mozgásteret – fejtegette Bod Péter Ákos, a szegedi vándorgyűlésen.
A volt jegybankelnök szerint eltérő viselkedés jellemezte a valutaalapot az elmúlt két évben. 2009-ben még tudomásul vette a sokkal rosszabb magyarországi gazdasági adatokat, ekkor még hajlamos volt elfogadni a realitásokat, de 2010 tavaszán újra visszatért a korábbi szigorú szemléletéhez. Ennek hátterében a megváltozott európai gazdaságpolitikai gondolkodás, a görög krízis, és a növekvő adósságproblémák álltak. Ezért buktak el sorra a kormány mozgásteret növelő manőverei is, későn érzékeltük az IMF szemléletváltását.
A kormány azonban szakított a Valutaalappal, ugyanakkor továbbra is nagy társadalmi támogatottsággal rendelkezik, ami lehetőséget teremt a számára, hogy korábban tabunak számító területekhez is hozzányúljon. Ezt a lehetőséget jól illusztrálja a bankadó: a korábbi kormányok sosem merték megszorongatni a bankszektort. Bod Péter Ákos szerint ma már lehet tárgyalni a multinacionális vállalatokkal a beruházásaik feltételeiről, és lehetőség van megregulázni a hazai piacon működő oligopol cégeket is. A szociális juttatások rendszeréhez, az eltartott rétegekhez is hozzá lehetne nyúlni, viszont ennek már akadálya a kormány nagyon magas támogatottsága, amiből csak veszíthet az ilyen lépésekkel.
Saját költségvetés nélkül nincs szuverenitás – vélte Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék korábbi elnöke Véleménye szerint az ország jelenlegi állapota jelentősen eltér az 1994, vagy az 1998-as helyzettől, amikor nem volt ilyen jelentős az államadósság, és még nem pazaroltuk el a privatizációból származó bevételeinket sem.
Elértük azt a pontot, amikor szerkezetváltás nélkül nem vonhatunk ki több pénzt a gazdasági rendszerből, ezért rá vagyunk kényszerítve a strukturális átalakításokra – tette hozzá Kovács Árpád. A társadalomban most megvan a megfelelő elszántság a változásokhoz.
Ahhoz, hogy a gazdaság kitörjön a lefelé tartó spirálból, egyszerre több ponton is jó döntéseket kell hoznia a jelenlegi kormánynak. Teljesítenünk kell az Európai Unió előírásait, hatékonyabb állam kell, a munkaerőpiachoz kell igazítani a képzést, szükséges a bürokratikus korlátok mérséklése, és javítani kell a kormány kommunikációját is. A feleséggel egy perc alatt össze lehet veszni, de lehet, hogy két napig nem békülünk ki vele – jegyezte meg a kormány és a befektetők közötti kapcsolatra utalva Kovács Árpád.
Bizonyos korlátozó tényezők azonban rövid távon nem oldhatók fel, ezeket a következő években is figyelembe kell vennie a magyar gazdaságpolitikának. Ilyen a magas adósságfinanszírozási kitettség, a külföldi befektetők érzékenysége a magyar államháztartási hiányra, és a közös európai valuta bevezetése is.