A pénzügyi és gazdasági tárgyú törvények kérdéses fejezete szerint a költségvetési fenntartású szervek és a részben vagy egészben állami tulajdonú cégek alkalmazottai a 60 napon túli végkielégítéseik után 98 százalék adót kell fizessenek, ha az összeg meghaladja a kétmillió forintot - írja a Napi Gazdaság.

A 98 százalékos adó szakértők szerint önmagában is aggályos, hiszen az nem adó, sokkal inkább sarc. Márpedig korábbi határozatai alapján az AB nem szívesen enged olyan szabályozást, amelyben egy rossz rendszerre extra adó kivetésével próbálnak hatni - tipikusan ilyen volt az elvárt adó vagy a házipénztáradó esete. És a végkielégítés-adónál a kormány deklaráltan azokat kívánta utolérni, akik irdatlan pénzeket vettek fel.

Az adó kivetésének jogosságát az alkotmány módosításával is meg kívánta támogatni a kormány, hiszen az alaptörvénybe belevetették: különadóval sújtható a jó erkölcsbe ütközően megszerzett jövedelem. Nem menti azonban a végkielégítés-adót egyértelműen ez a passzus, figyelmeztetnek szakértők, hiszen az sehol sincs szabályozva, mekkora végkielégítés minősül jó erkölcsbe ütközőnek - főleg a versenyszférában tapasztalható kifizetésekkel összevetve.

Más kifogás is megfogalmazódott azonban az adóval kapcsolatban. A törvény ugyanis olyan jövedelmeket is megadóztatna, amelyhez a szabály hatálybalépése előtt jutottak magánszemélyek. Az ugyanis az idén megszerzett jövedelmeket sújtaná, vagyis ha valaki januárban kapott az adó hatálya alá eső végkielégítést, akkor lényegében a teljes összeget be kell fizesse a költségvetésbe. Márpedig ez súlyosan sérti a jogbiztonság elvét, s az AB nem is engedett korábban sem át olyan szabályozást, amely visszamenőleg írt volna elő kötelezettséget.