Nemcsak a jövő évi személyijövedelemadó-rendszert, hanem a 2012-es és 2013-as szabályokat is már most törvényben rögzítik – információnk szerint így döntött a kormány, miközben az utolsó simításokat végzi az adócsomagon. Jövőre az egygyerekesek is kapnak családi adókedvezményt. Marad a félszuperbruttó adóalap, de 2013-ra teljesen eltűnik. Nő a minimálbér, szűkül az adójóváírásra jogosultak köre. 300-400 milliárd forint marad a munkát vállalók zsebében. Az így keletkező költségvetési lyukat jövedékiadó-emeléssel, a Robin Hood-adó meghosszabbításával, a távközlési szektorra kivetendő extraadóval és kiadáscsökkentéssel foltozná be a kabinet.
Jelentős könnyítést kapnak a gyereket nevelők – ez a fő karaktere a jövő évi adócsomagnak amellett a szimbolikus változás mellett, hogy áttérünk az egykulcsos személyi jövedelemadóra – tudta meg az Index. A 2011-es adócsomag főbb kérdéseiben a kormány már döntött, de a normaszöveg jövő heti parlamenti benyújtásáig még a részletkérdésekben folyik a munka.
Jövőre 16 százalékos, egykulcsos szja lesz, ahogyan nemrég előbb Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, majd nem sokkal később Orbán Viktor kormányfő is bejelentette. A 16 százalékot viszont nem a bruttó bérünkből fogják levonni, hanem megmarad a mai „félszuperbruttó” adóalap, vagyis a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ez után kell leróni a 16 százalékot. (Másképpen: a munkaadót terhelő járulékkal korrigálják a bruttó bért, így adódik az adóalap.)
Úgy értesültünk, a kabinet már most kőbe vésné, hogy 2012-ben ez az adóalap-módosító tétel mérséklődne, a bruttó bért csak 1,135-tel kellene majd megszorozni (vagyis a munkaadót terhelő járulékmérték felével kellene csak korrigálni a bruttó bért), majd 2013-tól teljesen visszatérünk a bruttó bérre mint adóalapra.
Az adóalap átalakítására vonatkozó ütemezés azt eredményezi, hogy az effektív adókulcs a mostani 21,6 százalékról jövőre 20,3-ra, 2012-re 18,2 százalékra csökkenne, és 2013-ra megegyező lenne a névleges, 16 százalékos adókulccsal.
Most kétkulcsos az szja-rendszer: évi ötmillió forintos félszuperbruttó adóalapig 17 százalékos szja-t kell leróni, afeletti jövedelem után pedig 32 százalékosat. A parlament még 2009 őszén törvénybe iktatta a 2011-es adótáblát is, ami annyiban különbözik az ideitől, hogy a 17 százalék határa évi 15 millió forintra nőne. Ezt az adótáblát helyezik hatályon kívül még mielőtt életbe lépne, és hozzák be az egykulcsos szja-t 16 százalékos adómértékkel.
Karakteres változás lesz az is, hogy már az egygyerekes szülők is élhetnek a családi adókedvezménnyel, nem is kevéssel. Most csak az kaphat havonta gyerekenként négyezer forint adókedvezményt, akinek legalább három gyereke van. (Csak az egyik szülő veheti igénybe a családi adókedvezményt.) Jövőre az egy vagy két gyereket nevelő szülő is kaphat adókedvezményt, méghozzá gyerekenként havi nyolc-tízezer forint körüli összeget.
Akinek pedig legalább három gyereke van, az gyerekenként még ennél is többel, gyerekenként havi 15-20 ezer forinttal mérsékelheti befizetendő adóját.
Mivel mind az egykulcsos, mainál alacsonyabb adómértékre való áttérés, mind a bőkezű családi adókedvezmény rendesen apasztja a költségvetést, bevételgeneráló, egyensúlyjavító lépések is kiegészítik az említett változásokat. Az egyik ilyen, hogy az adójóváírásra jogosultak körét szűkítik (most azok használhatják ki teljesen az adócsökkentő tételt, akik legfeljebb havi 265 ezer forint bruttó bért keresnek, afeletti jövedelemnél fokozatosan elfogy az adójóváírás, és havi bruttó 390 ezer forint felett teljesen eltűnik). Nem kizárt, hogy az adójóváírás havi 15100 forintos összegét is valamelyest visszametszi a kormány.
Az államkasszát gazdagítja majd az is, hogy a minimálbért megemelik, mert így a járulékbevételek nőnek. Úgy értesültünk, 5 százalék körüli minimálbér-növelés jöhet, de az szinte kizárt, hogy a mostani 73500 forintos legkisebb kötelező kereset elérje a 80000 forintot.
A 16 százalékos egykulcsos adó csak az összevont jövedelmekre vonatkozik (ahogyan a mai 17 és 32 százalékos adókulcs is). A külön adózó jövedelmekre (például tőzsdei árfolyamnyereség, kamat, osztalék) érvényben levő adómértékek (10-25 százalék között) helyükön maradnak.
A járulékokhoz sem nyúlnak.
A személyijövedelemadó-rendszerben még egy nagyobb változás körvonalazódik. Jelen pillanatban bár a nyugdíj, gyes, ösztöndíj után nem kell adózni, de az beleszámít az éves jövedelembe. Ez ahhoz vezet, hogy a többi, adóköteles jövedelmet vagy egy részét az egyébként adómentes jövedelmek feltolhatják a magasabb adókulcs alá. Mivel jövőre egykulcsos lesz az szja-rendszer, ezért okafogyottá válik a mai szabály, és a jövőben nem kell majd beszámítani adózás szempontjából az éves összes jövedelembe az említett három tételt.
Az szja-rendszert érintő változások a minimálbéremeléssel információink szerint éves szinten 300-400 milliárd forintot vesznek ki az állam zsebéből. Mivel a kormány elkötelezte magát amellett, hogy folytatja a költségvetési hiány csökkentését és azt a GDP 3 százaléka alá szorítja az idei 3,8 százalékos célról, szükség van még egyenlegjavító intézkedésekre.
Az alkohol és a cigaretta jövedéki adóját emelik, meghosszabbítják az energetikai szektorra vonatkozó Robin Hood-adót (a menetrend szerint idén év végével megszűnt volna az éves szinten 30-35 milliárd forintot hozó különadó), és extra sarcot kap a távközlési szektor is. (Mellette pedig marad a bankadó, ahogyan azt korábban jelezték és törvénybe iktatták.) Ezen tételek összességében durván százmilliárd forint körüli extabevételhez juttathatják a büdzsét, vagyis a keletkező lyuknak csak egy részét foltozzák be. A hiányzó részt az államháztartás kiadási oldalán kell megtakarítani, ennek mikéntjére kell megoldást találnia az adócsomagon kívül a költségvetési terv összeállításáért is felelős nemzetgazdasági tárcának. A büdzsé rohammunkája most indul, eddig az önkormányzati választások miatt jegelték a munkálatokat.