Még a korábban gondoltnál is határozottabb, erőteljesebb lépés a gyerekvállalás ösztönzése érdekében, a béren kívüli juttatások rendszerének teljes átalakítása, a tőkejövedelmekre is vonatkozó 16 százalékos szja-kulcs, egységesen 10 százalékra csökkentett társasági adó 2012-től, a minimálbér utáni járulékfizetés visszaállítása a vállalkozók számára, lex Audi – ezek egészítik ki a kormány adócsomagját az eddig ismerteken felül.
Múlt héten számoltunk be a formálódó adócsomag főbb vonalairól, amelyet a héten a kormány jóváhagy és be is nyújt a parlamentnek. A végső fázisban levő adócsomagról újabb információkhoz jutottunk, amelyek javarészt megerősítik a korábbi értesüléseinket, de több ponton ki is egészítik azokat.
A kabinet eltökélt szándéka, hogy a 16 százalékos egykulcsos szja-ra való áttéréssel (a félszuperbruttó alapot jövőre megtartva, 2013-ra két lépésben teljesen kivezetve) egyszerre nagyvonalú családi kedvezményt léptet életbe. Két ponton újítják meg a mai szabályokat: egyrészt az adókedvezményből adóalap-kedvezmény lesz, másrészt már az első gyerektől élni lehet a könnyítéssel.
Most az egy- és kétgyerekesekre nincs pozitív diszkrimináció az adórendszerben, egy fillér családi adókedvezményt sem kapnak. Jövőre viszont gyerekenként havi tízezer forinttal lesz csökkenthető az szja. Ezt úgy érik el, hogy havi 62500 forintban állapítják meg a gyerekenkénti adóalap-kedvezményt, vagyis havonta és gyerekenként ennyit le lehet vonni a jövedelemből, és csak az így csökkentett összeg után kell leróni a 16 százalékos szja-t. (A 62500 forintra jutó adó a 16 százalékos kulcs mellett 10000 forint lenne, végül is ezt az öszeget hagyja ott az állam a családoknál.)
Még bőkezűbb lesz az új rendszer a legalább három gyereket nevelők esetében. Most egy háromgyerekes szülő havonta gyerekenként 4000 forinttal, azaz összesen 12000 forinttal csökkentheti a befizetendő adóját. Jövőre ugyanez a szülő ennek sokszorosával, havi 99000 forinttal mérsékelheti az szja-t. A szabály itt is az adóalap-kedvezményen alapul: a minimum háromgyerekes szülő gyerekenként és havonta 206250 forintnyi adóalap-kedvezményt érvényesíthet, vagyis az adóját havonta és gyerekenként ezen összeg 16 százalékával, 33000 forinttal mérsékelheti.
Előfordulhat, hogy sok szülő nem tudná maximálisan kihasználni a családi kedvezményt, hiszen nem keres annyit, aminek annyi lenne az adója, mint a családi kedvezménnyel megtakarítható összeg. A kedvezményt ugyanis egészében havi bruttó 487 ezer forintot elérő fizetésből lehet csak maradéktalanul igénybe venni. Ebben segít valamennyit a kormány javaslata, a családi kedvezményt a házastársak, egy háztartásban élő élettársak közül bárki igénybe veheti, a kedvezmény megosztható. Az azonban a lapunk által megismert tervekből nem derül ki világosan, hogy a megoszthatóság azt is jelenti-e, hogy a kedvezményt tetszőleges arányban igénybe veheti-e az anya és az apa, mondjuk előbbi a kedvezmény egynegyedét, utóbbi háromnegyedét érvényesíti az adó kiszámításánál, vagy csak arra lesz lehetőség, hogy a többet kereső, ezért magasabb adókötelezettséggel rendelkező szülő használja ki a könnyítést.
A gáláns családi kedvezmény miatti költségvetésibevétel-kiesést azonban az adójóváírás visszanyesésével ellensúlyoznák. Az összegből is lecsípnek egy kicsit, illetve szűkül azok köre, akik élhetnek ezzel az adócsökkentő tényezővel. Most egy bizonyos jövedelemhatárig havi 15100 forinttal lehet mérsékelni az szja-t. Ez jövőre 12100 forintra apad.
Jelenleg azok tudják maximálisan kihasználni az adójóváírást, akiknek a bruttó bére nem haladja meg a havi 210 ezer forintot. Az e fölötti jövedelemnél fokozatosan csökken az adójóváírás, bruttó 310 ezer forintnál pedig elfogy. Jövőre viszont csak a legfeljebb havi bruttó 180 ezer forintot keresők tudják teljesen kihasználni az adójóváírást, és 260 ezer forintos bér felett már egyáltalán nem lehet ezzel a tétellel csökkenteni az szja-t.
Új időszámítás kezdődik a béren kívüli juttatásoknál is, az amúgy széles körből néhány teljesen eltűnhet. A béren kívüli juttatások egy részénél ma kevesebb adót kell fizetni, mint a bérjövedelem után. Ez a kedvezmény elvész az utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás és a képzési költség esetében is - ezen tételek után a bérekkel egyező adóterhet kell majd fizetni.
Az adórendszer átalakításával párhuzamosan megmarad ugyanakkor a kedvezményes adóteher a meleg étkezési jegyeken (havonta 18000 forintig), az üdülési csekken (a minimálbér összegéig), az önkéntes nyugdíjpénztárba illetve az egészségpénztárba a munkáltató által fizetett összegen (havonta a minimálbér erejéig illetve annak 30 százalékáig). Ezen tételekre csak a munkáltató fizet 16 százalékos szja-t, de úgy, hogy előbb felszorozza az értéküket 1,19-cel, és erre a növelt alapra számolja ki és fizeti be a 16 százalékos adót. Vagyis a mai 25 százalékkal szemben 19,04 százalékos szja-t kell utánuk fizetni, azaz ezek adóterhe kedvezőbb lesz, és továbbra sem kell járulékot sem fizetni utánuk. Ebbe a kedvezményes körbe fogják átsorolni a most teljesen adómentes internetelőfizetés díját, de úgy, hogy abból csak havi 5000 forint tartozik majd a kedvezményes körbe.
A cigaretta jövedéki adója 4-6 százalékkal emelkedik, a fogyasztási dohányé 12 százalékkal nő.
A bankadó alapja marad a 2009. évi mérlegfőösszeg. Az adót négy részletben kell megfizetni jövőre.
Meghosszabbítják a Robin Hood-adó érvényességét 2011 végéig.
Nyugtaadás elmulasztása vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása esetén a cég, vállalkozó alkalmazottjának büntethetőségét eltörlik.
Lesz egy harmadik csoport is: azoknál a juttatásoknál, amelyeknél nem állapítható meg a magánszemély által megszerzett bevétel (egyebek mellett a cégtelefon magáncélú használata, a reprezentáció, az üzleti ajándék) összege, illetve azoknál a kedvezményesen adózó körbe tartozó juttatásoknál, ahol átlépik a kedvezményes határt, ott a munkáltatót terhel minden szja- és járulékkötelezettség, tehát fel kell szorozni a juttatás értékét 1,19-cel, aztán ezen megnövelt összeg után kell 16 százalékos szja-t és 27 százalékos járulékot leróni.
A jövő évtől azonosan kezeli a munka- és tőkejövedelmeket az adórendszer. Az úgynevezett külön adózó jövedelmek (osztalék, kamat, árfolyamnyereség, tőzsdei árfolyamnyereség) után ugyanúgy 16 százalékos lesz az szja, mint a bérjövedelem esetében. Ma egyes tételek 10, 20 illetve 25 százalékos kulccsal adóznak, a módosítás így majdnem minden tőkejövedelem terhelésének csökkenését jelenti, egy fontos kivétellel: az EU bármely tagállamában bevezetett részvény után kapott osztalék után ma 10 százalékos adót kell leróni, így itt az egységesítés adónöveléssel jár.
Bár az adócsomag elsősorban az szja-rendszer teljes átszabását takarja, így az döntően csak közvetve érinti a cégeket, vannak kifejezetten a vállalkozásokat érintő passzusok is. Magyarország tőkevonzó képessége szempontjából a legnagyobb horderejű az lesz, hogy már most törvénybe foglalják: 2012. január 1-jétől a társasági adó is egykulcsossá, 10 százalékossá válik. (Ismeretes, a kormány a nyári adócsomagban kiszélesítette, 500 millió forintos adóalapig kiterjesztette a kedvezményes, 10 százalékos kulcs alkalmazásának határát, és afeletti alap után érvényben maradt a normál 19 százalékos kulcs.)
Feltehetőleg nem véletlenül születtek döntések magyarországi autóipari beruházásokról az elmúlt hetekben, a két legemlékezetesebb az Audi és az Opel gyárbővítése. Az adócsomag ezt a folyamatot igyekszik támogatni azzal, hogy a környezetkímélő motorok fejlesztéséhez felhasznált üzemanyag jövedéki adóját a fejlesztő cégek a jövőben visszaigényelhetnék.
A vállalkozásoknak egy másik ponton is kedveskedni próbál a kormány. Eltörlik az idén év elejétől hatályos azon szabályt, hogy az egyéni és társas vállalkozások tagjai a tevékenységre jellemző kereset után kell hogy megfizessék a járulékokat. Ehelyett a kabinet visszahozná azt a passzust, hogy a járulékot csupán a minimálbér, garantált bérminimum után kellene leróniuk a vállalkozásoknak.