A kormányfő bejelentése szerint novembertől az összes nyugdíjjárulék az állam zsebében kötne ki. A jelenlegi rendszerben a magánnyugdíjpénztári tagok járulékuk egy részét saját számlájukra fizetik be, ezzel gondoskodnak későbbi nyugdíjukról. A kormány most ezekre a privát pénzekre tenné rá a kezét. A lépéssorozat könnyedén elszívhatja a levegőt a magánkasszák elöl, ezzel veszélybe sodorva - amúgy távolról sem kifogástalan - működésüket.
A magánnyugdíjpénztárak tagjainak igen előnytelen lépést jelentett be a kormányfő. A második gazdasági akcióterv részeként idén novembertől a jövő év végéig a fennálló szerződéseket felrúgva – alkotmányossági kérdéseket is felvetve – gyakorlatilag államosítják a munkavállalók nyugdíjpénztári befizetéseit. A részletes javaslat hétfőn kerül a Parlament elé.
A munkavállalók nyugdíjbefizetései jelenleg két zsebbe mennek, az állami rendszerbe illetve a nyugdíjkasszákba. Az összes járulék a bruttó bér 33,5 százaléka. A járulékok nagyobbik része, jelenleg a bruttó fizetés 25,5 százaléka az állami nyugdíjalapba megy, nyolc százaléka pedig a pénztárakban landol, ahol az egyéni számlákon írják jóvá és fektetik be. A munkaadók a járulékot először az APEH-nek utalják, a pénzeket az adóhatóság továbbítja a kasszának.
Orbán Viktor most úgy fogalmazott, hogy a befizetéseket felfüggesztik, ami azt jelentheti, hogy az APEH nem utalná a kasszáknak az ügyfelek járulékát. A lépésre az állam szempontjából azért lehet szükség, mert az állami nyugdíjrendszerben jelenleg minden évben hiány képződik. Ez pontosan a magánkasszáknak utalt járulékok miatt van, ezek a pénzek ugyanis nem jelennek meg az állami nyugdíjakat finanszírozó társadalombiztosítási alapban. Ha az APEH a kasszáknak járó járulékrészt nem utalja tovább, akkor ez a hiány automatikusan eltűnne.
A hiányt jelen állás szerint a költségvetés pótolja, ami igen komoly kiadással jár. Orbán bejelentése alapján most ezt a pénzt lehetne megtakarítani úgy, hogy az APEH a kifizetéseket visszatartaná. Orbán szerint havonta 30 milliárd forintot lehetne így megspórolni, ez az az összeg, amit a költségvetés minden hónapban átutal a TB-nek. A miniszterelnök bejelentése alapján a költségvetés egyenlege ebben az évben 60 milliárd forinttal, jövőre pedig 360 milliárd forinttal javul, hiszen a járulékok visszatartása az államnál többletbevételként jelenik meg.
A kormányfő ezen felül azt is bejelentette, hogy kidolgoznak egy olyan törvényt, ami lehetővé teszi, hogy a nyugdíjpénztártagok visszaléphessenek a tiszta állami pillérbe.Elképzelhető, hogy a kormány a visszalépéseket úgy ösztönözné, hogy jobban járjanak azok, akik visszalépnek az állami társadalombiztosításba, mint azok, akik a kasszatagok maradnak.
A visszalépésekkel egyszeri többletbevétel jelenne meg, és a visszalépők onnantól teljes járulékukat a TB-alapba fizetnék, ami a nyugdíjalap hiányának felszívódását eredményezné, de a magánkasszák működése könnyedén ellehetetlenülne, hiszen feltehetően elveszítenék ügyfeleik döntő részét.
A pénztárak működése szempontjából a fő kérdés, hogy működési kiadásaikat miből fogják fedezni. A kasszák ettől a lépéstől természetesen nem szűnnek meg, a felhalmozódott 2800 milliárdnyi vagyon kezelése azonban költséges. Ezeket a kiadásokat a kasszák a folyó befizetések 4-5 százalékából fedezték, a kormány terveinek igen negatív következményeként azonban a működés finanszírozásának forrása novembertől elapad.