Magyarországon jelentős adósságcsökkentésre van szükség, amely ugyan átmenetileg visszafogja a növekedést és a fogyasztást, azonban enélkül a bankok nem finanszírozhatnak biztonságosan, nem indulhat be egy határozott növekedés - mondta Simonyi Tamás, a KPMG igazgatója szerdán egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
Az üzleti bizalom teljes visszatéréséhez 60 százalék alá kellene csökkennie az államadósságnak - vélte Simonyi Tamás. A 30-as évek nagy világválsága óta a világon a GDP-hez viszonyított adósságállomány 45 esetben csökkent, 32 esetben ez pénzügyi válság után következett be, ezen belül 16 alkalommal megszorító csomagokkal igyekeztek megoldani a kormányok a helyzetet - mondta a KPMG igazgatója.
Szerinte egy-egy válság után mindig el kellett telnie 4-5 évnek ahhoz, hogy az adósságállomány számottevő csökkenése és a gazdaság bővülése mellett erőre kapjanak a gazdaságok. Korábban az államoknak lehetőségük volt arra, hogy kontraciklikus gazdaságpolitikával élénkítsenek, jelenleg azonban nincs ilyen mozgástér, mert a válság beköszöntekor már ellőtték ezt a puskaport.
Az Egyesült Államokban máig állami élénkítés folyik, azonban ezt nem lehet hosszú távon folytatni. Az államadósság csúcspontjának elérése után komoly megszorításokra van szükség, erre azonban az amerikai kormány egyelőre nem hajlandó.
Ezzel szemben az európai gazdaságok már a takarékoskodás útjára léptek - emelte ki Simonyi Tamás. Hozzáfűzte: minél később kezdődik el az adósságcsökkentés, annál fájdalmasabb intézkedésekre van szükség.
Az igazgató elmondta: a pénzügyi rendszer elsődleges célja jelenleg a stabilitás és a biztonság megteremtése, ez azonban a profitabilitás rovására megy. A bankoknak több tőke kell, nagyobb tartalékokat kell képezniük, meg kell tartaniuk likviditásukat, és több embert kell alkalmazniuk a kockázatkezelésre. Így azonban csökkenhetnek a profitok, ami szereplők eltűnéséhez is vezethet a bankrendszerben.
A KPMG igazgatója szerint a bankoknak nagyon nehéz hitelportfóliójukat csökkenteni, mivel a válság miatt az ügyfelek sem tudják visszafizetni hiteleiket, nincs forgalom és működőtőke, csökken a jövedelmezőség.
Simonyi Tamás szerint ha a magyar, illetve a kelet-európai bankrendszerben a jövedelmezőség nem tér vissza a válság előtti, 25 százalékos jövedelmezőségi szintre, akkor be fog indulni egy bankokkal való üzletelés, vagyis a gyenge bankok számára a túlélés egyik formája a befektetések eladása lesz.
Azonban az is fontos kérdés, hogy ki akar bankot venni, mivel kevés olyan bank van, amelynek van annyi felesleges tőkéje hogy egy másikat megvegyen.