Jön a telekom-, energetikai és kereskedelmi adó, a magánnyugdíjpénztári járulékokat megtartja magának az APEH, nekimennek a ppp-s szerződéseknek, előkészítik a visszalépést az állami nyugdíjpillérbe - ezek Orbán Viktor második akciótervének főbb elemei. Éves szinten 520 milliárd forint pluszbevételt szedne be a kormány.
A bankadó után újabb különadókat vezet be a kormány már idén, jön a telekomadó, az energiaszektort és a kereskedelmi láncokat is extraadóval sújtják –jelentette be Orbán Viktor. Ezt azzal indokolta meg, hogy „eddig azoktól kértünk, akiknek nem volt profitjuk, ezért belátható, hogy méltányos, most azoktól kérünk, akiknek van.”
Mindhárom szektor – hasonlóan a bankadóhoz – három évre szóló sarcot kap a nyakába, és már idén is várja tőlük az összességében 161 milliárd forintot az állam. A távközlési adóból évente 61, az energiaadóból 70, a kereskedelmi láncoktól pedig 30 milliárd forintot vár a kormány, de úgy, hogy a kereskedelmi szektor adója sávos lesz, így a kisebbeket nem fogja annyira terhelni.
A második akciótervnek keresztelt intézkedéscsomag kárvallottja lesz a magánnyugdíjpénztári szektor is. Novembertől 2011 végégig leállítják a magánnyugdíjpénztárakba való utalást – jelentette be a miniszterelnök. Bár nem volt teljesen világos a bejelentés, vélhetően arra kell gondolni, hogy az APEH, amely most beszedi és tovább utalja a magánnyugdíjpénztári járulékot, a következő hónaptól nem továbbítja a pénzt, azt megtartja magának az állam. Ez havonta 30 milliárd forint pluszbevételt jelent, vagyis idén 60 milliárd forinttal hízik a büdzsé pénztárcája, jövőre pedig 360 milliárd forint pluszbevételte lehet az államnak.
Ehhez kapcsolódik, hogy a kormány előkészít egy törvényt arra, hogy a magánnyugdíjpénztári tagok visszaléphessenek az állami pillérbe. Ilyen nemrég már volt, a Bajnai-kormány az 52 éveseknek vagy annál idősebbeknek nyitotta meg ezt a lehetőséget.
A magán- és közszektor együttműködésével létrejövő, ppp-szerződéseket sem hagyja annyiban a kormány. A már futó ppp-kontraktusokat újratárgyalják, újakat nem kötnek, a meg nem kezdett beruházások szerződéseit felfüggesztik.
Ezeknek az intézkedéseknek a szükségességét azzal magyarázta Orbán Viktor, hogy tartani kell az idei 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetésihiány-célt, és meg kell alapozni a jövő évi 3 százalék alatti deficittervet.
A miniszterelnök megemlítette még, hogy jövőre bevezetik az arányos, egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert, amely családi elemekkel kibővül.
A most bejelentett lépések a gerincét képezik a második akciótervnek, de több elemet csak hétfőn ismertet a kormányfő a parlamentben.
Az idei lépések Orbán tájékoztatása szerint 220 milliárd forinttal javítják a költségvetési egyenleget. Ez jóval nagyobb kiigazítás, mint amire az eddigi jelek alapján gondolni lehetett, vagyis nem kizárt, hogy a költségvetés rosszabbul áll a kormány által eddig felvázoltnál.
A jövő évi csomag ennél jóval brutálisabb, 520 milliárd forintos pluszbevételt jelent. Az Orbán által beharangozott, lapunkban már ismertetett adócsomag és a költségvetési köriratból körvonalazódó állami létszámleépítés és takarékoskodás, hozzávéve a hiány további lefaragásának szükségességét, megítélésünk szerint első látásra nem indokolnának ekkora kiigazító csomagot.