A miniszterelnök bejelentése a pénztári vezetők szerint azt jelenti, hogy a november 12-én esedékes magán-nyugdíjpénztári befizetéseket az adóhivatal már nem a kasszáknak, hanem az állami nyugdíjalapnak utalja. Ehhez meg kell változtatni a pénztártörvényt, ami a kétharmados parlamenti többsége mellett nem jelenthet gondot.

Ennél némiképp problematikusabbnak tűnik, hogy az állam így magánpénzt vesz el. Míg ugyanis a magánkasszáknál egyéni számlákon, nevesítetten is az adott tag tulajdonában van az aktív évek lezárulta után felhasználható pénz, az állami rendszerben nincs ilyen megkülönböztetés.

Ahogy az egyik pénztárvezető fogalmazott: a tagokat most arra kényszerítik, hogy meglévő vagyonukat egy ködös jövőbeli ígéretre cseréljék el (az állami nyugdíj összege, a folyósítás ideje a mindenkori kormányzat döntésétől függ, amit a költségvetés helyzete és a demográfiai tényezők is jelentősen befolyásolnak).

A Stabilitás Pénztárszövetség mély megdöbbenéssel fogadta a miniszterelnöki bejelentést. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát összefogó szervezet úgy véli - derül ki lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásából -, hogy a tervezett intézkedés végeredményét tekintve több mint hárommillió magán-nyugdíjpénztári tag több mint 2700 milliárdos vagyonának elvonását jelenti, ami ellen minden lehetséges fórumon fel kívánnak lépni. Arról, hogy ez konkrétan mit is jelenthet, a meglehetősen sokkolt szektorban senki sem akart nyilatkozni (a kasszákkal előzetesen semmilyen egyeztetést sem folyt).

A Napi Gazdaság információi szerint azonban a jelentősebb külföldi hátterű pénzügyi intézmények nemzetközi bírói fórum bevonását is tervezik. Ezt indokolhatja az is, hogy nemcsak a tagok, hanem az intézmények pénzét is veszélyezteti ez az intézkedés. A magánpénztárak 2010 első hat hónapjában 643 millió forintos működési veszteséggel tevékenykedtek: ha a befizetések elapadnak, miközben a meglévő vagyont kezelni kell, gyorsan igen jelentős összegre rúghat ez a veszteség. Ez terhelhetné azokat a különadóval egyébként is sújtott társaságokat, amelyek a kasszák mögött állnak.

A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, a pénztáraknál ugyanis sajátosak a tulajdonviszonyok, az önkormányzati elveknek megfelelően végső soron ezeket a kiadásokat is a tagok bukhatják el (az összesített tagi vagyon június végén 2841,2 milliárd forintra rúgott).

Az elvett pénz persze csak egyéni szinten jelentkezhet kiesésként. Már a miniszterelnök által felvázoltból is jól kirajzolódik ugyanis a forgatókönyv: az állami tb-rendszer teljes és korlátlan megnyitása révén a ma még kötelezően magánpénztári tagok visszaléphetnek az állami szisztémába, az egyéni számlájukon lévő pénz így a költségvetést gyarapítja (ami helytáll a majdani nyugdíjkifizetésekért). A visszalépés mellett pedig elsöprő érv lehet, hogy a megjelölt 14 hónap alatt akkor sem gyarapodna egyéni számlájuk, ha fenntartanák tagságukat.