Csak apró változtatásokat hajtott végre a kormány az adócsomagon az általunk közölt tervhez képest. Az utazási bérlet végül maradt a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások körében. Jön a megújulási kártya. A tekintélyes, 400-500 milliárd forintos adócsökkentést extraadókkal és a magánnyugdíjpénztári járulékaink elvételével ellensúlyozza a kormány.
Szinte teljesen megegyezik az Index által a hét elején ismertetettel a kormány jövő évi adócsomagja, amelyet ma be is nyújtottak a parlamentnek. Mindösszesen négy ponton hozott változást a kabinet tegnap késő estig tartó ülése, de a fő kontúrokon ezek nem változtatnak.
Közülük is talán a legérdekesebb a béren kívüli juttatásokat érintő korrekció. Mint beszámoltunk róla, átszabják az egész természetbeni juttatási szisztémát, még a fogalom is eltűnik (nem lesz természetbeni juttatás kategória), a maihoz hasonlóan lesz kedvezményes és normál adózású kör, de az abba tartozók halmaza változik.
Eredetileg úgy volt, hogy a kedvezményes körből kikerül a munkáltató által a munkavállalónak adott vagy megtérített utazási bérlet, illetve az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig, így pedig a cégnek nem éri meg tovább adni a dolgozónak ezt a kétfajta juttatást. A kormányülésről viszont már úgy jött ki az adócsomag, hogy ez a kétfajta béren kívüli juttatás továbbra is a kedvezményes körben marad, így nem fognak elsorvadni. (A kedvezményes körbe tartozók esetében a mai 25-tel szemben az értékük 19,04 százalékát kell szja-ként befizetni, járulékot nem kell leróni.)
A lapunkban közölt tervhez képesti másik újdonság, hogy a béren kívüli juttatások ezen kedvezményes körében létrehoznak egy eddig nem létező eszközt, a megújulási kártyát. Ez egy készpénzhelyettesítő eszköz lesz, erre a munkáltató utalhat pénzt, és az alkalmazott a rendszerhez csatlakozó szolgáltatóknál levásárolhatja a kártyán levő összeget. A rendszert most fogják felállítani, a részletszabályokat, elfogadóhelyeket kormányrendelet fogja szabályozni. Az már most tudható, hogy akkor lehet a közterheket kedvezményes mértékkel leróni, ha a kártyára évente legfeljebb 300 ezer forint érkezik a munkáltatótól.
A harmadik dolog, ami kiegészíti az általunk közölteket, az, hogy az önkéntes pénztárba, nyugdíj-előtakarékossági számlára befizetett összegnek nem 30, hanem már csak 20 százalékát írják jóvá kedvezmény formájában a magánszemély választott, érintett számláján.
A nemzetgazdasági minisztérium úgy állította össze az adócsomag tervét, hogy az 2012-től hozta volna be az egykulcsos, 10 százalékos társasági adót. (A nyári adócsomag után 500 millió forintos adóalapig 10, afeletti adóalap után pedig 19 százalékos kulcsot kell felszámítani.) A kormány végül egy évvel kitolta ezt a lépést, így csak 2013-tól 10 százalékos a társaságiadó-kulcs.
1. A fentiekkel megtoldott adócsomag jelentős adócsökkentést takar, lapunk becslése szerint 400-500 milliárd forintos bevételcsökkenés következhet be. A pakk fő pillérei a következők:
2. 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó a bér- és tőkejövedelmekre egységesen
3. A bérjövedelmeknél marad a „félszuperbruttó” adóalap jövőre, vagyis a bruttó bért felszorozzák 1,27-tel, és ebből vonják le a 16%-os adót
4. 2012-ben a szorzót 1,135-re csökkentik, 2013-tól pedig megszüntetik, így akkor eltűnik a félszuperbruttósítás
5. Az egy- és kétgyerekeseknél havonta gyerekenként maximum tízezer forint lesz a családi adókedvezmény, három- és többgyerekeseknél gyerekenként havi harmincháromezer forint
6. Jövőre az adójóváírás havonta maximum a mai 15100 forintról 12100 forintra csökken, és az érvényesíthetőségi határából is visszavesznek (ma a maximum bruttó 210 ezer forintot kereső tudja kihasználni, jövőre viszont csak a havi 180 ezer bruttót kereső személy)
7. Új alapokra kerül a béren kívüli juttatások rendszere
8. A vállalkozók a minimálbér után kell, hogy megfizessék a járulékokat
9. Törvénybe foglalják, hogy 2013-tól egykulcsos, 10 százalékos lesz a társasági adó
10. Jön a lex Audi: a kísérleti motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag jövedéki adóját vissza lehet igényelni
11. A cigaretta jövedéki adója 4-5 százalékkal, a fogyasztási dohányé 12 százalékkal nő
Nemcsak nagyvonalú adócsökkentési csomagot terjesztett a kormány a parlament elé, hanem – egyéni képviselő indítványként előterjesztve – adóteher-növelő törvényjavaslatot is készített. A bolti kiskereskedelmi cégekre – beleértve a gépjármű-kereskedőket is –, a távközlési szektor szereplőire, valamint az energetikai cégekre extraadókat rónak ki három évig, már idén is, éves szinten összességében 161 milliárd forint értékben.
Az adó alapja a nettó árbevétel. Az energetikai társaságokra 1,05 százalékos adókulcs vonatkozik, a telekomadó háromkulcsos lesz (félmilliárd forintig 2, ötmilliárd forintig 4, afeletti adóalap után 6,5 százalék lesz a sarc mértéke), a hipermarketadó pedig négysávos lesz. Utóbbinál a 100 milliárd forintos éves nettó árbevétel alatt alig kell fizetni (0-0,4 százalék között mozog a kulcs), ám 100 milliárd forint feletti forgalmat bonyolító cégeknél rendesen megugrik az adómérték és így az adóteher is: a 100 milliárd forint feletti rész 2,5 százalékát kell leróni.
Az extraadó alapja mindhárom szektor esetében a nettó árbevétel azzal a kitétellel, hogy a kapcsolt vállalkozások árbevételét összesítve kell figyelembe venni, amikor a jogalkotó sávosan progresszív adót határoz meg. Ezzel a rendelkezéssel kívánta a beterjesztő megakadályozni, hogy adóelőnyök elérése céljából az egyes vállalkozások üzlethálózatukat feldarabolják – hívta fel a figyelmet Hegedüs Sándor, az RSM DTM adópartnere.
Ez egyébként azt is jelenti, hogy a magyar tulajdonú, kis boltok láncolataként működő CBA, valamint a szintén hazai tulajdonban levő Reál és Coop javarészt mentesül az adó alól, a legnagyobb adófizető a Tesco lesz, de az Auchan, a Spar, a Lidl és a Penny Market is jelentős adóterhet fog viselni.
Az extraadók már idén hatályba lépnek, úgy december eleje táján, és az adót a 2009-es forgalom alapján kell megfizetni. Ez pedig felveti azt a kérdést, hogy mennyire állja ki az alkotmányosság próbáját, hogy egy már lezárt adóév után még egyszer, egy újabb sarcot varr a kormány valaki vagy valakik nyakába.
Még egy nagy horderejű törvényjavaslat került a parlament elé: a kormány novembertől jövő év végéig megtartaná magának a havonta 30 milliárd forintot kitevő magánnyugdíjpénztári járulékot. Ennek formája az lenne, hogy a most 8 százaléknyi magánpénztári járulékot 0-ra vágná, helyette pedig az állami pillért gazdagító járulékot megemelné 8 százalékponttal. Arról nem esik szó a törvényjavaslatban, hogy a 14 hónapon át átirányított magánnyugdíjpénztári tagdíjakat miként ismerné el az érintett tagok számára az állam.
Az adócsomagot várhatóan november közepén fogadja el a parlament, az extraadókat azonban már hétfőn, egy nap alatt áthajtják, a nyugdíjpénztári jogszabályt pedig szintén gyorsan, egy-két hét alatt meghozhatja az Országgyűlés.