Hiába fogadkozik a kormány bármely tisztségviselője, hogy a még ma a parlament által elfogadandó extraadókat nem háríthatják át a fogyasztókra az adóval sújtott cégek, ez meg fog történni – legalábbis ezt állítja a Költségvetési Tanács elemzése.

A különadók valamikor december első napjaiban léphetnek életbe, vagyis év végéig még egy hónap sem lesz hátra, ezért nem valószínű, hogy idén a fogyasztók áremeléssel szembesülnének. Azonban jövőre a 164 milliárd forintra becsült extraadó tekintélyes részét termékeik megdrágításával áthárítják az ügyfelekre a bolti kiskereskedő cégek és a távközlési vállalatok, emiatt a fogyasztók 60 milliárd forint tehernövekedéssel fognak szembesülni, és rá egy évre is ennyit fognak áthárítani az ügyfeleikre a sarccal sújtott cégek. Az energiaszektorban működő vállalkozások kevésbé tudnak az áremeléshez nyúlni, a hatóságilag szabályozott árak, az erős importverseny és a benzinturizmus miatt, ezért ott a fogyasztók pénztárcáját kevésbé apasztják a céges adók.

Az adóval sújtott cégek másként is reagálni fognak a tehernövekedésre. Beruházásaik elhalasztását is sokan választják majd, a Költségvetési Tanács becslése szerint évente 40 milliárd forintnyi beruházást ütemeznek át. A beruházások késleltetése leginkább a távközlési szektorra és az energetikai cégekre lesz jellemző.

A kedvezőtlen hatások rövid távon, pár éves viszonylatban jelentkeznek. A Költségvetési Tanács hozzá is teszi elemzésében, hogy a szektorokra kivetett extraadók hatásai olyanok, mintha fogyasztásiadó-növelés (áfaemelés) történne, és ha ez a munkát terhelő adók csökkentését váltja ki (jelen esetben ez a helyzet áll fenn, mert a gáláns szja-csökkentés részbeni fedezete az extraadók bevezetése), akkor hosszabb távon a lépés magasabb termeléshez és fogyasztáshoz vezethet.

Az extraadók közül a bolti kiskereskedelmi különadó igen koncentrált: az 1500 adófizetőből mindösszesen 11 cég árbevétele lépi át a legmagasabb adókulcs határát, és így ők fizetik a kormány becslésénél nagyobb, 37 milliárdos adó kilenctizedét. A távközlési ágazatban 15 cég fogja (öt milliárd forint feletti árbevételt elérve) a teljes 70 milliárdos adóbevétel 97 százalékát leróni. Az energetikánál húsz cég fogja a teljes, 31 milliárdos adótömeg 85 százalékát fizetni.

A lakossági fogyasztás visszaesése és a vállalati beruházások elhalasztása a gazdasági növekedést alig mozgatja meg, az idei, szerény (1 százalék alatti) gazdasági növekedés még nem látja kárát az extraadóknak, de jövőre már 0,1 százalékponttal lehet kisebb a bővülés a különadók nélküli helyzethez képest. 2012-ben nem befolyásolják a különadók a növekedést, aztán 2013-ban – az elhalasztott beruházások és fogyasztás felzárkózása miatt – még gyorsíthatják is, 0,1 százalékkal.

A költségvetési egyenleg az időszak elején ugyancsak kevésbé javulhat. A kormány évente 161 milliárd forinttal szeretné mérsékelni a büdzsé hiányát a különadók segítségével, ám idén csupán 144 milliárd forinttal csökkenhet a deficit. (A különadókból 161 milliárd forint befolyik az államkasszába, de több társaság veszteséges lesz, ezért kisebb társasági adót fog fizetni.) 2011-ben a cél túl fog teljesülni, 164 milliárddal javítják az államháztartás szaldóját a különadók, 2012-ben pedig 185 milliárd forintot nyer rajtuk a büdzsé.