Ha a parlament elfogadja a nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvényjavaslatot, akkor mindenki visszakapja a saját pénze feletti rendelkezés szabadságát, s így mindenki maga rendelkezhet majd arról, hogy számláját az állami nyugdíjrendszer vehesse vissza - mondta a javaslat előterjesztője, Selmeczi Gabriella (Fidesz) nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott sajtótájékoztatóján. Az MSZP népszavazási kezdeményezésére reagálva azt mondta: a szocialisták ezzel "a spekuláns üzletemberek oldalára" álltak az emberekkel, a nyugdíjasokkal szemben
Selmeczi Gabriella, akit a minap a kormányfő nyugdíjvédelmi megbízottnak nevezett ki, mai sajtótájékoztatóján azt közölte: a pénteken az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslata egyrészt megnyitja a jelenlegi magánnyugdíjpénztár-tagok számára az átlépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe, másrészt megszünteti a pályakezdők számára a magánnyugdíjpénztárba való kötelező belépést, harmadrészt pedig az elmúlt években a vegyes rendszerből nyugdíjba vonultak számára megteremti az állami rendszerbe való visszalépés utólagos lehetőségét.
Leszögezte: ha valaki a magánnyugdíjrendszerből visszalép az államiba, akkor az viszi magával a rá eső tulajdonrészt, s ennek mértékét a magánnyugdíj-tagságon belüli portfólió összetétele határozza meg. Aki pedig a vegyes rendszerből nyugdíjasként tér vissza az államiba, annak jóváírják a veszteségét, és úgy kezelik a már nyugdíjban lévőket, mintha korábban ki sem léptek volna az állami rendszerből.
Orbán Viktor miniszterelnök másfél hete hozakodott elő azzal a tervvel, hogy novembertől jövő év végéig felfüggesztik a magánnyugdíjpénztárakban történő továbbítását a tagok járulékainak, ezen felül pedig kidolgoznak egy törvényt, amely lehetővé tenné mindenkinek a visszalépést az állami pillérbe. Az ügy gyorsan halad, de még sok dolog képlékeny, amit tudni lehet, arról ebben a cikkünkben írtunk.
Kérdésre válaszolva Selmeczi elmondta: törvényjavaslata a harmadik eleme a "nyugdíjvédelmi programnak", az első két elem az a törvényjavaslat-csomag volt, amely lehetővé teszi, hogy november 1-jétől a nyugdíjpénztárba átutalt havi 30 milliárd forint az állami nyugdíjrendszer számlájára kerüljön.
A mostani törvényjavaslat azzal lép tovább szavai szerint, hogy kimondja: a magánnyugdíjpénztár-tagok a vagyonukat átvihetik és kezeltethetik az állami pénztárban. Ennek technikájáról azt mondta: az érintett az egyéni számláját viszi magával az állami rendszerbe, a számlán lévő vagyont - amelynek egy része egy része állampapír, másik része pénzpiaci eszköz - nyilvántartják majd; de hogy milyen járadékban részesül majd az átlépő, annak szabályait a közeljövőben dolgozzák ki.
Aki úgy dönt, hogy a magánnyugdíjpénztárban marad, annak azt 14 hónapot kell majd jóváírni, ameddig nem a magánpénztárakba utalták a pénzt; a jóváírás szabályait is ezt követően dolgozzák ki - közölte a fideszes politikus. A pénz a biztosítotté - hívta fel a figyelmet, de hogy milyen formában kapja majd meg, azt ki kell dolgozni.
Azokról, akik a vegyes rendszerből mentek nyugdíjba, Selmeczi Gabriella azt mondta: ha úgy döntenek, hogy visszalépnek az állami rendszerbe, cserébe a magánnyugdíjpénztárba befizetett összegekért - amelyet átadnak az állami kasszának - megkapják az állami nyugdíjuk száz százalékát, szemben a mai 75 százalékkal.
Selmeczi Gabriella elmondta: a kormánynak és parlamentnek a jövő év végéig kell megalkotnia a részletszabályokat, de ennél jóval gyorsabban hozzák meg ezeket. Megismételte: senkit nem érhet kár, ha visszalép az állami nyugdíjrendszerbe.
Kérdésre válaszolva úgy vélekedett: az állam a magánpénztáraknál jobb hozamokat tud majd elérni az értékpapírok kezelésével, és garantálja a nyugdíjak értékállóságát.
A működési költségeket érintő kérdésre válaszolva azt hangsúlyozta: az állami rendszer három feladatot lát el, azaz megállapítja a nyugdíjakat, nyilvántart és folyósít. Ezeket a feladatokat az APEH járulékbeszedési költségeit is nézve két százalékért, de ha ezt nem veszik figyelembe, akkor 0,9 százalékért végzik el. Ezzel szemben a magánnyugdíjpénztár a háromból csak egy tevékenységet lát el 5 százalékos működési költséggel és 0,9 százalékos kezelői vagyonkezelői díjért - tette hozzá.
Úgy vélekedett, az állami rendszer a jelenlegi apparátussal, technikai felszereltséggel, a jelenlegi költségekért meg tudja majd oldani a feladatot.
Arra a kérdésre, hogy egyéni számlán vezetik-e majd az állami rendszerbe belépők pénzét, azt válaszolta: a kérdés előreszaladt, de az lenne a legkorrektebb megoldás, ha a magánnyugdíjrendszer egyéni számláit átviszik az államiba, és ott vezetik majd.
Arra a kérdésre, hogy akik viszont már az állami rendszernek a tagjai, kapnak-e egyéni számlát, Selmeczi Gabriella nemmel válaszolt. Hozzátette: ők a felosztó-kirovó rendszer tagjai. Kiemelte: folytatni kell viszont a 2001-2002-ben elindított, de a szocialista kormányok által leállított a munkát, hogy az állami rendszerben is legyen mindenkinek legyen egyéni számlavezetése. Kifejtette: két típusú számlavezetésről van szó; a magánnyugdíjrendszerben vezetett, tőkefedezeti elven működő számlát viszik át az átlépők az államiba, az állami rendszerben pedig az egyéni számla a munkaadói befizetéseit tartalmazná.
Arra a kérdésre, hogy a mostani lépések egy majdani nyugdíjreform-koncepció első lépései-e, a politikus azt válaszolta: a nyugdíjrendszer fenntartását szolgálják az adórendszer átalakítását és a munkahelyteremtést szolgáló lépések. A mostani feladat arról szól, hogy a kockázatos magánnyugdíjrendszer biztonságossá váljon az állampolgárok számára.
"Senki nem kötelezhető arra, hogy pénzét feltegye a nyugdíjtőzsdére, és ott kockáztassa a nyugdíját" - fogalmazott. Selmeczi Gabriella azt mondta: az MSZP a népszavazási kezdeményezésével a spekuláns üzletemberek oldalára állt az emberekkel, a nyugdíjasokkal szemben.
Szerinte egy demokráciában még népszavazással sem lehet elvenni az emberektől a szabad választás jogát, senkit nem lehet rávenni arra, hogy a tőzsdén kockáztassa a nyugdíjforintjait.