Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Fidesz kormány egyik első intézkedését, amellyel visszamenőleg vetette ki a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítéseire a sarcot. A Fidesz válaszul bejelentette: alkotmánymódosítással vonnák el az ilyen ügyekben az AB hatáskörét, és a 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan formában újra beterjesztik a parlamentnek. A magánnyugdíjpénztárak ügyében sem lehetne az Alkotmánybírósághoz fordulni. Az LMP és az MSZP kivonul az alkotmányelőkészítési munkából.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (AB) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a szabályt, ami visszamenőlegesen is 98 százalékos adót írt elő a közszolgák 2 millió forint feletti végkielégítésére, szabadságmegváltására - tudta meg lapunk. Az AB fél 11-kor kezdődött nyilvános ítélethirdetése megerősítette információnkat.
Az AB visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a rendelkezést. Az AB szerint a különadóról szóló törvény visszaható hatálya nemcsak a jó erkölcsbe ütköző módon juttatott jövedelmekre vonatkozik, hanem olyanokra is, amelyek törvényi előírás alapján, alanyi jogon járnak.
Ugyanakkor a testület hangsúlyozta azt is, hogy a jó erkölcsbe ütköző, államtól származó jövedelmek külön mértékű adóztatása az adott adóévben az Alkotmányból eredő lehetőség, amellyel - a most vizsgált különadótól eltérő módon - élhet a törvényhozó.
A testület egyhangúlag hozta meg döntését, amelyhez négy alkotmánybíró - Bihari Mihály, Kiss László, Lenkovics Barnabás és Stumpf István - párhuzamos indokolást csatolt, azaz a határozat rendelkező részével egyetértett, ám a többségi véleménytől eltérő érvrendszerrel támasztotta alá. A részletes indoklásról és a különvéleményekről itt olvashat>>>
Lázár János a Fidesz parlamenti frakcióvezetője válaszul bejelentette: kezdeményezi az alkotmány módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt, amelyet az Alkotmánybíróság kedden megsemmisített, változatlan tartalommal javasolja újra elfogadni a parlamentnek.
Alkotmányellenes a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) alelnöki kinevezéseinek megszüntetése is, döntött kedden az Alkotmánybíróság. A testület szerint nem szűnik meg a GVH alelnökeinek a kinevezése az elnök mandátumának lejártával, ahogy ezt az új parlament a versenytörvény július 5-i módosításával elfogadta. Sólyom László, akkori köztársasági elnök 10 nappal később fordult az Alkotmánybírósághoz az ügyben.
Az AB indokolása szerint a GVH elnökének, elnökhelyetteseinek, valamint a Versenytanács tagjainak a kormányzati ciklusoktól elválasztott - hat éves - megbízatási időtartama a GVH autonómiáját védő garanciarendszer egyik eleme. Ezt az Alkotmányból fakadó garanciális követelményt figyelmen kívül hagyó szabály a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközik, vagyis sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét.
Az AB ugyanakkor nem állapította meg annak a rendelkezésnek az alkotmányellenességét, amely szerint a GVH elnökének javasolt személy is kezdeményezheti - a miniszterelnök egyetértésével - az elnökhelyettesek kinevezését. A határozat alkotmányellenességet megállapító részéhez Lenkovics Barnabás és Stumpf István alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.
Lázár János emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. Lázár elmondása szerint a jövőben a magánnyugdíjpénztárakkal kapcsolatban sem lehetne alkotmánybírósági felülvizsgálatot kérni. Ezek szerint a Fidesz a hétfőn elfogadott, a 14 havi magánnyugdíjpénztári járulék elvonásáról és az állami nyugdíjrendszerbe való visszalépésről szóló törvényeknél is megakadályozná az alkotmánybírósági kontrollt.
"Tudomásul vesszük, hogy az Alkotmánybíróság úgy döntött a keddi nap folyamán, hogy a jelenlegi alkotmány szabályozása szerint ez az elképzelésünk nem felel meg az alkotmányosság próbájának" - kommentálta az Ab döntését Lázár. Mint mondta, a döntés "számunkra csak azt bizonyítja, hogy a régi alkotmány nem képes az embereknek megfelelni, nem képes az emberek életviszonyait szabályozni, nem képes, hogy az emberek hétköznapi problémáira megfelelő választ adjon".
Lázár szerint azt a választói akaratot, hogy "a tisztességtelen, pofátlan végkielégítések rendszerének egyszer s mindenkorra vessünk véget", azt a nemzeti együttműködés kormányának és a Fidesz parlamenti frakciójának teljesítenie kell. "Ha nem sikerül teljes egészében első körben, akkor ezt az elvünket, ezt a szándékunkat nem fogjuk feladni, és megtesszük azokat a lépéseket a törvényhozásban, amelyek lehetővé teszik a végkielégítések 98 százalékos különadójának fenntartását" - tette hozzá.
A Lázár által említett alkotmány- és törvénymódosítási javaslatok kedden már fel is kerültek az Országgyűlés honlapjára. Az alkotmánymódosítási javaslat itt, az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása itt, az újra beterjesztett, különadóról szóló módosítások pedig itt találhatók meg.
Az MSZP szerint ha az AB dönt és megsemmisít egy törvényt, akkor az a helyes, ha a jogszabályt "áterőszakoló" párt megfontolja a bíróság érveit és nem jogi kibúvókat keres. A Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata kapcsán nem az a kérdés, hogy az MSZP hogyan folytatja a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak eltérítése miatt indított népszavazási kezdeményezését, hanem az, hogy a Fidesz miért fél ennyire az érintett 3,5 millió embertől. A Fidesz álljon ki és vívja meg az igazát, ezt hívják népszavazásnak és demokráciának - jelentette ki Szekeres Imre az MSZP gazdaságpolitikai munkacsoportjának vezetője.
Szekeres Imre véleménye szerint az alkotmány kéthetenkénti megváltoztatása teljesen leértékeli az alaptörvény tekintélyét a közvélemény előtt. Mesterházy Attila frakcióvezető-pártelnök bejelentette: nem vesznek részt a továbbiakban az alkotmány-előkészítési munkában, mert az alkotmányozás folyamata a Fidesz esetében nem a demokrácia kiteljesítését, a szabadság védelmét és a jogállam megerősítést szolgálja.
Az LMP is megfontolja, hogy kivonuljon az alkotmány-előkészítési folyamatból, mert a keddi alkotmánymódosítási javaslataival a Fidesz átlépett egy határt, közölte Schiffer András frakcióvezető. "Ezt a módszert Nurszultan Nazarbajev is meg fogja irigyelni Kazahsztánban" - fogalmazott Schiffer.
Volner János, a Jobbik frakcióvezető-helyettese szerint a különadót érintő alkotmánybírósági döntésre válaszoló fideszes reakció nem meglepő és nem is elegáns. Volner János azt mondta: a különadó céljával egyetért a Jobbik, de már akkor felhívta a kormánypárt figyelmét arra, hogy ez a törvény valószínűleg el fog bukni az alkotmányosság próbáján. Volner szerint az alkotmány egy olyan egyetemes alapértékeket megjelenítő jogi normát jelent, "amihez nem illik ötpercenként hozzányúlni", nem illik aktuálpolitikai céloknak alárendelni.
A Fidesz-kormány egyik első adóintézkedése volt, hogy a parlament jóváhagyásával büntető jellegű adót állapított meg a közszférából távozók egyes jövedelmeire. A nyáron kihirdetett törvény úgy rendelkezett, hogy a 2010. január 1-je után munkahelyükről távozott közalkalmazottak, köztisztviselők kötelesek végkielégítésük, szabadságmegváltásukért kapott jövedelem után 98 százalékos adót leróni, ha az meghaladja a 2 millió forintot. (A kétmillió forint feletti részből tarhattak meg 2 százalékot.)
Mint lapunk megírta, a passzus azon része állt leginkább ingatag lábakon, amely visszamenőleg, a múltban szerzett jövedelmekre is adókötelezettséget állapított meg. Hogy kivédje a támadást, a kormány az alkotmányt is módosíttatta: beleíratta a parlamenttel még a 98 százalékos adó megalkotása előtt, hogy a „jó erkölcsbe ütköző módon juttatott” jövedelmekre a mindenkori kormány belátása szerint tetszőleges közterhet vethet ki. A jelek szerint azonban mindez nem semlegesítette az alkotmányos aggályokat.
Lapunk megkérdezte az adóügyekért felelős Nemzetgazdasági Minisztériumot, mit lép az AB határozata tudatában a tárca, illetve hogy lesz-e személyi következménye az ügynek. A minisztérium válaszára továbbra is várunk.
A kormány mindent elkövetett egyébként, hogy a törvény mielőbb hatályba léphessen. Mivel a törvény elfogadása idején még Sólyom László volt a hivatalban levő köztársasági elnök, a korábban tervezett menetrendet felrúgva pár nappal eltolták a parlamenti végszavazást, majd Schmitt Pál házelnök kivárta az egyébként jogszabály biztosította 15 napot az államfőnek történő megküldésre és csak az utolsó nap továbbították a köztársasági elnöki rezidenciára a törvényt (az általános gyakorlat szerint ez példátlan, a törvény az elfogadását követő 4-5 nappal jellemzően odaér a köztársasági elnökhöz). Így sikerült elérni, hogy Sólyom már ne véleményezhesse alkotmányossági szempontból a jogszabályt, mire a törvény a Sándor-palotába érkezett, már Schmitt Pál volt az államfő, aki még előzetes normakontrollra sem külte a jogszabályt, hanem azonnal aláírta.
Bár azonnal felmerültek jogi kérdések a nyáron elfogadott bankadóval kapcsolatban is - a terhet a tavalyi mérlegfőösszeg után kell fizetnie a pénzintézeteknek, azaz egyfajta visszamenőlegesség itt is tetten érhető - végül egyetlen bank sem támadta meg a törvényt az AB előtt. Információink szerint egy magánszemély megtette ezt, így a testületnek foglalkoznia kell majd az üggyel.
Egyelőre nem tudni, hogy a bankadó hosszabbítását megtámadja-e valaki: egyrészt újra a visszamenőlegesség kérdése lehet aggályos - jövőre is a 2009-es, így utólag nyilván megváltoztathatlan mérlegfőösszeg után kell fizetni, miközben adott esetben egy bank tevékenysége, piaci helyzete jelentősen változhatott. Másfelől felmerül, ahogy az egyelőre szintén nem támadott válságadóknál a jogbiztonság, a kiszámíthatóság követelményének sérelme is: már az idei évre kivetett bankadó esetében is tény, hogy az üzleti év közepén született meg a törvény, az pedig, hogy nyereségét illetve a válságadó összegét befektethette, elkölthette, felélhette az a cég, mely októberben tudja meg, hogy az idei évben még akár milliárdos teher vár rá, teljesen nyilvánvaló.
A kormány egyes intézkedéseit viszont nem az AB, hanem az Európai Unió meszelheti el. Az uniós tárgyalódelegáció már a nyáron jelezte: aggályos, az uniós joggal ütközhet a pálinkatörvény, illetve Simor András jegybankelnök fizetésének csökkentése is. Mindkét ügy könnyen az uniós bíróságon köthet ki, a jegybanki fizetések ügyében - ezek kapcsán az Európai Központi Bank egyértelműen állástfoglalt arról, hogy a törvény sérti a jegybanki függetlenséget - az EU Pénzügyi és Gazdasági Főigazgatósága levélben szólította fel törvénymódosításra a kormányt, de Matolcsy György válaszában ezt elutasította.