Semmiféle eredményt nem hozott a magánnyugdíjpénztárak vezetőinek Matolcsy György gazdasági miniszterrel folytatott ma délelőtti megbeszélése. A miniszter még kedden délután kérette magához a vezetőket, de voltaképpen ugyanazt mondta el nekik, amit szerda délután bejelentettek.

Nem volt egyeztetés, és a jövőre nézve sem kért, nem is ígért együttműködést Matolcsy György – mondták a pénztári vezetők, akiknek szavaiból kiderült, hogy akár bocsánatkérésre is számítottak volna a korábbi egyeztetések teljes elmaradása miatt, de ilyenre sem került sor.

Nem tudtak meg semmi újat sem a tegnap bejelentettekhez képest, noha a tervekkel kapcsolatban számos konkrétum hiányzik. (Az átlépések technikai lebonyolításáról, a szükséges nyilatkozatok kiadásáról, begyűjtéséről például még semmit nem tudni.)

Azt javasoltuk, hogy a kormány tegye lehetővé a 24 százalékos, munkáltatói nyugdíjjárulék választhatóságát is – mondta Bába Julianna, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke. Ez azt jelentené, hogy a magánnyugdíj és az állami pillér közötti választás nem pusztán arra vonatkozik, hogy a munkavállalói tíz százalék sorsáról dönthetnek a dolgozók, hanem a teljes nyugdíjjárulékról. A javaslatra nem volt reakció.

A kormány által bejelentett tervekben szereplő választási lehetőség ma nem választás, az, ha valakit pisztollyal kényszerítenek, hogy döntsön valamiről, nem tekinthető szabad választási helyzetnek – hangsúlyozta a szövetség elnöke.

A pénztárak javaslata azt jelentené, hogy tényleges választás nyílik az állami és a magánnyugdíj között, úgy, hogy a két pillér lényegében egyenlő feltételekkel indul a versenyben. Ismert: a kormány bejelentette törvénymódosítás szerint a 24 százalékos, a munkaadók által fizetett nyugdíjjárulékot továbbra is minden dolgozó után az állami alapba kell fizetni, függetlenül attól, hogy a munkavállaló hogyan rendelkezik a jövőre már 10 százalékos, munkavállalói járulékról. Aki azonban ez utóbbit a magánpénztáraknak kéri utalni – hiába fizet az állami pillérbe is – nem lesz jogosult állami nyugdíjra.

Szakértők már tegnap jelezték: ebben a helyzetben nincs érdemi mérlegelési lehetőség, lényegében százszázalékos visszalépésre lehet számítani.

A pénztárak megismételték: a tervezett intézkedések az Alkotmány szinte összes passzusát sértik, és ellentétesek az Európai Unió alapelveivel is. Ezért Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi Emberi Jogok Bíróságához fordulnak. Bába Julianna hangsúlyozta: az államosítani kívánt közel 3000 milliárd forintos pénztári vagyon 3 millió magyar ember tulajdona, ezt akarja elvenni a kormány, ez pedig túlmegy a jogállami kereteken. Már nem csak a pénztárakról van szó, hanem arról, hogy a kormány ne tehessen meg mindent, amit akar – tette hozzá Bába Julianna.