Az országgyűlés elfogadta a nyugdíjtörvényt. A törvény hatályba lépésével létrejön a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő Alap, ami kezelheti a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő várhatóan több ezer milliárdos megtakarítást. Aki január végéig, bizonyos esetekben február végéig személyesen nyilatkozik pénztártagsága fenntartásáról, 2011 decemberétől nem gyűjtheti az állami nyugdíjra jogosító munkaéveket, miközben TB-járulékot továbbra is fizetnie kell. A nyugdíjkasszák hamarosan az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak soron kívüli felülvizsgálatért. Ha az AB nem tűzi napirendre a törvény kivizsgálását, semmi nem állíthatja meg a nyugdíjmegtakarítások végleges államosítását.
A parlament 250 igen, 58 nem és 43 tartózkodó szavazattal elfogadta a nyugdíjreformalapról és szabad pénztárválasztásról szóló törvénytervezet. Ezzel a képviselők az 1998-ban bevezetett vegyes, állami és tőkefedezeti elemeket vegyítő nyugdíjrendszer végleges felszámolását szavazták meg. (Mi ez az egész? Hogy kezdődött? Itt a válasz.)
A törvény szerint mindenki kiírja magát az állami nyugdíjrendszerből, aki 2011. január 31-ig nyilatkozik arról, hogy pénztártag marad – a kormány egy zárószavazás előtti módosítóval a gondolkozási időt február végéig tolta ki. Az erre vágyók csak személyesen nyilatkozhatnak majd az állami nyugdíjbiztosító legközelebbi kirendeltségén. A korábbi munkaviszony alapján járó állami nyugdíjjogosultságot ők sem vesztik el, csupán a nyugdíjkorhatárig hátralévő éveik után nem szereznek újabb jogosultságot, miközben a nyugdíjjárulékot (amit a törvény nyugdíj-hozzájárulásra keresztel) változatlanul fizetniük kell.
Az állami rendszerbe visszalépők sem lehetnek túl boldogok. A törvény alapján például elveszítik jogukat, hogy szabadon megnevezzék nyugdíj-megtakarításaik örökösét. A kormány azt ígéri, hogy az állami rendszerben is lesz egyéni számlavezetés, azonban ennek részleteit a most elfogadott törvény nem tartalmazza. Így nem egészen világos, hogy az állami rendszerben vezetett egyéni számlákon pontosan mit könyvelnek majd el (a befizetések összegét vagy csak a majdani jogosultásgokat), illetve, hogy pontosan kiknek vezetnek majd egyéni számlákat (az visszalépőknek vagy mindenkinek).
A törvény alapján az sem egészen tiszta, hogy pontosan hol és az országban hány helyen tudnak személyesen nyilatkozni azok, aki pénztártagok maradnának. Azt sem lehet tudni, hogy az államhoz kerülő megtakarítások inflációt meghaladó hozamát ki és mikor fogja kifizetni. A nyugdíjpénztárak – akiknek egyébként a törvény az alapszintű működéshez sem hagy elegendő pénzt – előre jelezték, hogy a törvény miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak.
A törvény hatályba lépésével létrejön a Nyugdíjreform és Adóságcsökkentő Alap, ami kezelheti a nyugdíjkasszáktól az állam felügyelete alá kerülő várhatóan több ezer miliárdos megtakarítást. A vagyont adósságcsökkentére és a költségvetés folyó kiadásaira lehet elkölteni, bár hétvégén Orbán Viktor facebook-üzenetében cáfolta, hogy a pénz egy részét az állam jövőre feléli. (A költségvetési törvénytervezet azonban változatlanul számol 529 milliárdnyi nyugdíjforint elköltésével.)
A törvénytervezet lényegében a privát nyugdíj-megtakarítások államosítását indítja be, ennek egyik eredményeként a költségvetés a négyéves kormányzati ciklus legnagyobb egyszeri bevételét könyvelheti el. Bár a jövő évi költségvetésben csak a nyugdíjpénzek egy része jelenik meg, elképzelhető, hogy Brüsszel a teljes összeg bekönyvelésére rábólint. Múlt héten az európai pénzügyminiszterek és az Európai Bizotság vállalták, hogy nem szankcionálák a magyar kormány nyugdíjlépéseit.
A BruxInfo tudósítása szerint ezt a helyszínen tarózkodó Matolcsy György nemzetgazdasági minszter úgy kommentálta, hogy a döntés értelmében az Eurostat számítása szerint az állami nyugdíjalapba átkerülő vagyon költségvetési bevételként jelenik majd meg. Hozzátette, hogy ennek fényében még az sincs kizárva, hogy a magyar költségvetés 2011-ben 5 százalékos többletet, szufficitet mutat majd, amire nem lesz példa az egész Európai Unióban.