A hét elején még úgy volt, hogy ismét Moszkvába utazik Fellegi Tamás fejlesztési miniszter, hogy megállapodást próbáljon kicsikarni a két országnak azokban a rendezetlen ügyeiben – ilyen a Mol orosz tulajdonú részvénycsomagja és a Malév –, amikről Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin miniszterelnöki tárgyalásai eredménytelenek voltak. Kedd este azonban kiderült, hogy zsúfolt az évvégi naptár, senki nem ér rá tárgyalni, így egyelőre elmarad az egyébként is kudarccal kecsegtető út.
Oroszország vezető energetikai csoportja, az Orosz Gáztársaság december 9-én tagjai közé vette a magyar Gas.hu Gázkereskedő Zrt.-t, írja a Napi Gazdaság. Az orosz gáztermelés 97 százalékát adó szervezet lépése meglepő fordulat, a szeptemberben Budapesten bejegyzett Gas.hu Zrt. az első magyar társaság, amely bekerült az orosz "elitbe", úgy, hogy tulajdonosi háttere még rejtélyesebb, mint az ugyanazt a márkanevet tulajdonló (gas.hu), ugyancsak orosz hátterűnek mondott EMFESZ Első Magyar Földgáz- és Energiakereskedelmi és Szolgáltató Kft.
A több mint 500 millió forint alaptőkéjű új cég már beadta az energiahivatalnak a szükséges engedélyekre vonatkozó kérelmét. Elvileg ebben a szakaszban kiderülhet a tulajdonosi kör, amely az elemzők szerint nagy valószínűséggel ugyanahhoz az orosz érdekcsoporthoz vezet, amihez az EMFESZ háttere is, bár a "frontvonalban" nem látszik az azonos tulajdonosi háttér.
A Gas.hu Zrt. legkorábban az idei gázszezon végére kaphat engedélyt, vagyis idén az EMFESZ üzleti érdekeit aligha sérti, ugyanakkor a piacon senki sem tudja, hogy az új társaságnak mi is a célja és miért is kellett egy a piacon már ismert márkanév "újraértelmezésével" feltűnni.
Ténykérdés, hogy az EMFESZ perei kockázatossá teszik a cég által képviselt, meglehetősen jól működő gázkereskedelmi (diszkontáras, fapados gázszolgáltatás) modellt és sokan attól tartanak, hogy az EMFESZ pénzügyi és gazdasági működése közép- és hosszú távon beszűkül, így a modell fenntartásához, vagyis az orosz gáz magyarországi értékesítéséhez új szereplőre lesz szükség. Az ügy egyik kulcsa lehet esetleg a Gas.hu Zrt. megjelenése.
A teljes magyar-orosz energetikai kapcsolat azonban ezzel még nincs megoldva, a novemberi miniszterelnöki csúcstól várta a piac a nyitott kérdések lezárást.
Mivel akkor nem született egyezség – a Napi információi szerint meglepő módon el sem jutottak a Malév és az EMFESZ kérdéséig a tárgyalások –, most ismét Moszkvába ment volna tárgyalni Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter. A tervek szerinti kétnapos megbeszélésen a kormányközi vegyes bizottság orosz vezetőjével, Zubkov miniszterelnök-helyettessel próbált volna dűlőre jutni.
A keddre tervezett utazás azonban elmaradt, tudta meg az MTI. A hírügynökség beszámolója szerint "az év végi zsúfolt diplomáciai program miatt nem lehetett megfelelő időpontot egyeztetni, ezért a látogatást későbbre halasztották".
Nem lenne azonban meglepő, ha valójában nem az utazás napján derült volna ki, hogy mennyire zsúfoltak a moszkvai naptárak, és más állna a tárgyalások elhalasztása mögött. Például az, hogy továbbra sem sikerült olyan megoldást találna a két ország között feszülő problémákra, ami mindkét félnek megfelelne.
Ezt látszik alátámasztani, hogy a kiindulópont most is ugyanaz, mint Orbán Viktor novemberi, ebből a szempontból eredménytelen látogatása alkalmával: a Szurgutnyeftyegaz Mol-részvénycsomagjának sorsa. Márpedig ezen a területen a mostani Fellegi-látogatás sem kecsegtetett volna eredménnyel, mert a Szurgut-ügyet az oroszok kiemelt jelentőségűnek tartják, és nem akarják elfogadni azt, hogy a magyar fél csak részben fizessen pénzben a Mol-részvényekért, írja a Napi.
Ameddig nem jutunk dűlőre az olajügyben, addig sem az energiakérdésekben, sem a Malév ügyében nem várható előrehaladás. Holott ez utóbbi esetében gyors megoldás kellene, hiszen a nemzeti légitársaságot gyakorlatilag működésképtelenné teheti egy orosz bojkott.