A volt pénzügyminiszter Népszabadságnak adott interjúban a pénztártörvény kapcsán azt mondta, szerinte két ponton lehet alkotmányellenes. Az egyik, hogy aki pénztártag marad, a továbbiakban elveszti a jogosultságot az állami nyugdíjra. A másik problémás intézkedés az automatikus visszaléptetés, vagyis az, hogy a pénztárban maradásról kell nyilatkozni, nem a visszalépésről, ráadásul a nyilatkozatot csak megnehezített feltételekkel lehet megtenni.

A volt pénzügyminiszter szerint ezek a szabályok nem maradhatnak fenn évtizedeken keresztül. "Erősen bízom benne, hogy akár bírósági döntéssel, akár egy másik kormány akaratából, de előbb-utóbb visszakapják az állami nyugdíjra való jogosultságot azok, akik pénztártagok maradnak. Azoknak még több mérlegelni valójuk van, akik rendelkeznek elég szolgálati idővel, és jelentősebb megtakarítást tudtak felhalmozni a pénztári számláikon."

Oszkó szerint az állam csak igen szegényes nyugellátást tud majd biztosítani. Sem a demográfiai, sem a foglalkoztatási kilátások nem adnak okot túlzott bizakodásra e tekintetben. "Egyre több nyugdíjas jut majd egy járulékfizetőre. Nagyobb tehát az esélye annak, hogy csökkenni fog a nyugdíj, mintsem, hogy emelkedik."

Bár Oszkó pénztártag marad, nem nyilatkozott túl optimistán a kasszák jövőjéről. "Sok múlik azon, mennyire befolyásolja az embereket, hogy szinte elkönyvelik a pénztári rendszer megszűnését. Ha az ettől való félelem eluralkodik, s azért lépnek vissza, mert attól tartanak, hogy egy összeomló rendszer utolsó tagjai maradnak, akkor önbeteljesítővé válik az aggodalmuk. Pedig a pénztárak akár néhány tízezres taglétszámmal is el tudnának működni. Tőlük tudom, hogy ha az átléptetésekből származó folyamatos ügynöki kifizetéseket nem kellene kifizetni, ekkora méret mellett is fenntartható lenne egy pénztár."