A lengyel megoldáshoz hasonló alkotmányos adósságplafon felállításában gondolkodik a kormány - derült ki Orbán Viktor csütörtöki, külföldi újságírók előtt mondott szavaiból. A Bloomberg beszámolója szerint a kormányfő konkrét határértéket is említett - írja a portfolio.hu.
Magyarország új alkotmánya olyan ellensúlyokat kellene tartalmazzon, amely gátat szabna a hiány és az adósság növekedésének - jelentette ki a magyar miniszterelnök csütörtökön a Bloomberg beszámolója szerint. A külföldi hírügynökség tudósítása szerint Orbán Viktor azt is hozzátette, hogy a lengyelhez adósságlimit felállításán gondolkodnak - írja a portfolio.hu.
A miniszterelnök beszélt arról is, hogy a magyar kormány elkötelezett abban, hogy a jelenlegi 80 százalék környékén álló GDP-arányos államadósságát a ciklus végére (2014-re) 70-73 százalékra mérsékelje. Az államadósságra vonatkozó plafont 50 százalék körül kéne megállapítani - tette hozzá a Bloomberg írása szerint.
Asztalos Viktor, a Miniszterelnökség szakértője tavaly szeptemberben épp a Portfolio.hu-n írt (a költségvetési szabályok kapcsán) a nem túl kedvező lengyel tapasztalatokról.
Egyrészt, egy-egy év látszólag kedvezőbb költségvetési pozíciója nem egy esetben a fenntartható növekedést feláldozva teljesült. Másrészt, a lengyel szabály biztosította tág gazdaságpolitikai tér miatt a fiskális előírások nem voltak képesek betölteni eredeti funkciójukat, nem nyújtottak érdemi támaszt a kormányok rövid távú túlköltekezéseivel szemben.
Továbbá, a kritikus GDP-arányos államadósság szintet megközelítve a kormányok - és ez különösen a vizsgált időszakon túli periódusra jellemző - a szabályrendszer kikerülését lehetővé tevő pénzügytechnikai eszközöket vettek igénybe. Egyes tételeket államháztartási körön kívül helyeztek, többek közt az autópálya-építéseknél - az úgynevezett PPP beruházások keretében - támaszkodtak a magánszektor pénzügyi segítségére. Mindez az állam újraelosztási szerepének rejtett növelését eredményezte, ami még erőteljesebbé tette annak káros mellékhatását, a gazdaság egészét érintő kamatszint-emelkedés mértékét.
1. limit, az államadósság a GDP 50-55%-a között van: A költségvetés hiánya a következő évben nem haladhatja meg az aktuális évit.
2. limit, az államadósság a GDP 55-60%-a között van: Olyan költségvetést kell elfogadtatni, amellyel az államadósságráta a következő évben nem nő tovább.
3. limit, az államadósság a GDP 60%-a felett van: A kormány a következő évben nem vehet fel a refinanszírozáson felül hitelt, az államháztartást egyensúlyi vagy többletes szintre kell hozni.
A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a (bruttó) adósságrátánk a harmadik negyedév végén 82,2 százalékon állt.
A kormány által azóta megszüntetett Költségvetési Tanács szakértői stábja december végén az államadósságra vonatkozó prognózisát is közölte. A KT kalkulációi szerint a magánnyugdíjpénztárktól az államhoz visszakerülő állampapírok kivezetése az adósságból annak szintjét várhatóan 6,1 százalékponttal, 67,9 százalékra csökkenti 2011-ben. "Ezután viszont már újra a költségvetési alapfolyamatok határozzák meg az államadósság dinamikáját. Így az elsődleges egyenleg fokozatos romlásával párhuzamosan a bruttó adósság a 2012-es stagnálást követően 2013-tól kezdve ismét növekedésnek indul" - fogalmaznak.
Az alapszcenárióban azt feltételezi a KT, hogy a vagyon állampapírokon felüli részét nem vezetik piacra 2014-ig; így az államadósság 2014-ben eléri a 71százalékot. Amennyiben az egész portfóliót névértéken piacra vezetik 2011-ben, és a befolyó összeget államadósság-csökkentésre fordítják, akkor az államadósság-ráta egy alacsonyabb szintről 2012 után szintén emelkedésnek indul, de még 2014-ben is 69 százalék alatt marad a KT kivetítése alapján.
A portfolio.hu szerint a szabály a nemzetközi tapasztalatok alapján nem kecsegtet sikerrel. A fiskális szabályok irodalma az egyszerű adósságszabályokat rugalmatlannak és elavultnak tartja, hiszen jellemzően nem ösztönöznek az eladósodottság tartós csökkentésére, inkább a limithez tapasztják az adósságszintet, lehetetlenné téve az anticiklikus gazdaságpolitikát rosszabb konjunkturális időszakban. A nem optimális gazdaságpolitikára kényszerítő szabályok pedig rendszerint fellazulnak, hitelességük elveszik.
Az, hogy a kormány mégis ilyen megoldásban gondolkodik azért is érdekes, mert üdvözítő csak akkor lehet, ha elfogadjuk, hogy az adósságcsökkentést minden körülmények között végre kell hajtani, akkor is, ha a konjunkturális viszonyok mást sugallnának - elemez a portfolio.hu. Ez elvileg most (bár remélhetőleg nem örökre) érvényes megállapítás is lehetne Magyarországra, de pont a kormány próbált mindenképpen kibújni ezen kényszer alól az elmúlt fél év mozgástérkereső akciói során.
A mostani bejelentés arra utal, hogy a még életben lévő fiskális szabályrendszerünk felszámolásra kerül, hiszen a kétféle szabály megtartása inkonzisztens eredményekre vezethet. Pozitív elem lenne ugyanakkor, ha valóban az alkotmányban lenne rögzítve az államháztartás stabilitásának követelménye, ami a befektetőkre az üzenetérték miatt pozitívan hathat. Ám hogy ez igazán hiteles legyen, alaposan el kellene gondolkodni azon, hogy pontosan milyen formában történjen ez - erre széles körű nemzetközi tapasztalatok állnak rendelkezésre - írja a portfolio.hu.