Index Vakbarát Hírportál

Nőttek a reálbérek

2011. január 18., kedd 10:00

A reálkereset 2,5 százalékkal nőtt tavaly január és novemberben - közölte a KSH. A versenyszféra dolgozói jártak jobban. Novemberben azonban a reálkereset 4,2 százalékos inflációval számolva 0,5 százalékkal csökkent a 2009. novemberhez képest.

A reálkereset - a fogyasztói árindex 4,9 százalékos növekedése mellett - 2,5 százalékkal emelkedett a múlt év január-novembere között, döntően a személyi jövedelemadó-szabályok változásának köszönhetően - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Novemberben a reálkereset, 4,2 százalékos inflációval számolva 0,5 százalékkal csökkent a 2009. novemberhez képest.

A múlt év első tizenegy hónapjában a bruttó átlagkeresetek 2,0, a nettó átlagkeresetek 7,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Tavaly novemberben a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2,0 százalékkal nőtt, a versenyszférában dolgozóké 3,8 százalékkal emelkedett, a költségvetésiben pedig 2,0 százalékkal csökkent.

Csökkent a kulcs, nőtt a sávhatár

A parlament 2009 június végén vezetett be olyan adóintézkedéseket, melyek eredménye a fenti béremelkedés. Átírták az szja sávhatárokat: az alsó sáv a korábbi évi 1,9 millió forintról 5 millióra nőtt, miközben az adókulcs 17 százalékra csökkent 18 százalékról. Évi 5 millió forint feletti jövedelemnél az adókulcs 32 százalék lett a korábbi 36 százalékos felső kulcs helyett, miközben a 4 százalékos különadó megszűnt.

Ellentételezésként bevezették a szuperbruttósítsát: a munkaadói tb-járulék ezzel 32 százalékról 27 százalékra csökkent, viszont ezt az összeget hozzá kellett adni januártól a bérhez, így a magasabb összeg adózott. (A szuperbruttósítás még most is benne van a rendszerben, de jövőre a felére csökken, 2013-tól pedig végleg kikopik az adórendszerből.)

Nincs inflációs nyomás

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője szerint a közszférában jelentős béresés történt, ezt magyarázhatja bázishatás is. Emellett a versenyszférában is lassult a bérkiáramlás - tette hozzá. Mindezek alapján a szakértő úgy látja, nem mutatnak inflációs nyomást a közzétett adatok, így ezek a kamatemelést sem indokolják.

Az MNB Monetáris Tanácsa hétfőn tart kamatdöntő ülést. A jegybanki alapkamat 2010. december 21-tól 5,75 százalék.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint sem okoznak inflációs nyomást a kedden közzétett béradatok.

Mint mondta, a jegybank által figyelt mutató, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak rendszeres havi bruttó átlagkeresete a versenyszférában csekély mértékben ugyan, de emelkedett az egy hónappal korábbi 2,7 százalékról 3 százalékra éves alapon. Az elemző szerint ez még nem jelent inflációs nyomást.

Mindkét elemző szerint szoros döntés várható majd hétfőn a monetáris tanács ülésén. A decemberi infláció ugyanis a vártnál rosszabbul alakult.

202 ezer az átlagbér

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 201.800 forint volt, ezen belül a vállalkozásoknál dolgozóké 205.700, a költségvetési szervezeteknél alkalmazásban állóké 196.500 forint. Nemzetgazdasági szinten a bruttó keresetek 2,0 százalékkal haladták meg az előző évit.

A legjobban fizető gazdasági ág továbbra is a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt, az itt dolgozók 433.700 forintot kerestek. Ezt a területet az információ és kommunikáció - 368.700 forinttal -, valamint a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás követte 358.200 forinttal.

A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátás - 122.600 forintot -, illetve a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban és a halászatban - 140.900 forintot - dolgozók keresték.

A költségvetési szférában dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül számított alapilletménye az úgynevezett illetményautomatizmusnak köszönhetően 1,5 százalékkal emelkedett ugyanezen időszak alatt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 132.300 forint volt. Ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 97.200, a szellemi foglalkozásúaké pedig 169.600 forint volt, ami átlagosan 7,5 százalékkal magasabb az előző évinél.

A 214.700 forintos nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem 1,9 százalékkal haladta meg az előző év január-novemberi szintet. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 6,0 százaléknak felelt meg - közölte a KSH.

Rovatok