A nyáron bejelentett 48,2 milliárd forintos bértömegcsökkentésnek alig egy százalékát sikerült eddig megvalósítani. Az Orbán Viktor huszadik pontjaként nyáron meghirdetett program az állami cégek béreinek tizenöt százalékos lefaragásáról szólt, ez azonban, úgy tűnik, a többi átalakításhoz képest meglehetősen lassan halad. A tizenöt százalékos csökkentés alapvetően létszámleépítéssel lenne elképzelhető, érdemben azonban nem változott az állami cégek munkavállalóinak száma.
„Tizenöt százalékos bértömegcsökkentést hajtunk végre az állami cégeknél, ez még idén 48,2 milliárd forint megtakarítást jelent” – ígérte nyáron Orbán Viktor első gazdasági akciótervének huszadik pontja. Elemzők már akkor kétkedve fogadták az ötletet, mert az első pillanattól világos volt, hogy az állami cégek több mint háromszázmilliárdos bértömegét ilyen drasztikusan csak tömeges elbocsátásokkal lehet megvágni, az ezzel járó népszerűségvesztést pedig nem szívesen vállalja a kormányzat.
Annak illúziója, hogy 48,2 milliárd pusztán a felsővezetők fizetésének megnyirbálásából és néhány bizottság megszüntetéséből valóban összejön, ha élt is bárki fejében a döntéshozók közül, hamar szertefoszlott. Fellegi Tamás fejlesztési miniszter legutóbbi számvetéséből kiderül, már jóformán az összes változtatást megcsinálták, amiből a milliárdokat ígérték. Az igazgatóságok és felügyelőbizottságok száma és a vezetők fizetése is drasztikusan csökkent, ebből azonban a remélt megtakarításnak csak töredéke jött össze.
A miniszter egy ellenzéki kérdésre adott válaszában vont mérleget, állítása szerint az eddigi intézkedéseknek köszönhetően a MÁV-nál 19,4 millió forintot, a Magyar Fejlesztési Banknál és a hozzá tartozó cégeknél összesen 27,5 millió forintot spórolnak meg havonta a bizottságok bérein, míg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél történt vezetői bércsökkentés éves szinten hetvennégymillió spórolást hoz, 2010-ben mintegy harmincmilliót.
Bár a miniszter összesített és konkrét számokat közölt, és válaszában lefedte az összes olyan társaságot, amelyeket a bértömeg-gazdálkodás az ígéret szerint idén egyáltalán érinthetett, Zsolnai György a minisztérium médiareferense azt mondta, hogy ezek inkább csak egyedi, nagyvállalati példák, mint végleges számok.
Az egyedi nagyvállalati példákat összeadogatva az elmúlt fél évre mindössze 311 millió forint körüli összeg jön ki, ez a tervezett 48,2 milliárdos megtakarításnak alig több, mint fél százaléka. Bármit is rejteget még a minisztérium, annak tízmilliárdos nagyságrendű tételnek kell lennie, a jelenlegi mérleg szerint legalább negyvenhét milliárd hiányzik a tervhez.
Holott a beígért változtatásokat jórészt végrehajtották. Bár a felsővezetők nem lettek kevesebben, a bérüket megvágták, a felügyelőbizottságok és igazgatóságok száma nagyjából a tervek szerint csökkent, ott már nem lehet sokkal többet spórolni.
Orbán nyáron a 319 igazgatósági tag helyett ötvenöt–hatvanat látott volna szívesen, a felügyelőbizottsági tagok számát hatszáznegyvenről négyszázötvenre mérsékelte volna, összesen 454 emberrel karcsúbb rendszert képzelt el. Fellegi válaszából kiderül, hogy az MFB-nél és cégeinél 169 fővel, az MNV-nél 165 fővel, a MÁV-nál 61 fővel csökkentek a testületek, összesen tehát 395 fővel, ami alig kevesebb, mint amit ígértek.
Bár bérplafon az állami cégeknél már nincs érvényben, a vezérek bérei is csökkentek: az MFB-vezér Baranyay László már csak kétmilliót visz haza elődje 3,6 milliója helyett, helyettesei hárommillió helyett 1,9 milliót kapnak. Ennél sokkal kevesebbet már nem nagyon lehet adni egy állami cégvezérnek, a bérek csökkentése amúgy is inkább gesztusértékű lépés volt, mint jelentős költségcsökkentő tényező.
Nincs más hátra, ha valóban meg akarják valósítani a bértömeg-gazdálkodás nyáron bejelentett grandiózus tervét, kénytelenek lesznek a vállalatok alsóbb szintjein is lefaragni a béreket, és ez szinte biztosan létszámcsökkentést is jelentene.
Fónagy János, a minisztérium államtitkára korábban a bértömeg-gazdálkodással kapcsolatban azt mondta, hogy tömeges elbocsátásokat, nem terveznek, legfeljebb a feladat és a dolog nélküli embereket küldik el, ebből takarítanák meg a ötvenmilliárdot. „Nagyon reméljük, hogy az érdekképviseletekkel együttműködve a legjobb és a legemberibb megoldást tudjuk megtalálni.” Az emberi és jó megoldások közös halmazát még keresi a minisztérium, a hatástanulmányok kidolgozása folyamatban van, derül ki Fellegi válaszából.
Hacsak nem találnak néhány tízezer dologtalan embert az állami cégeknél, még az is előfordulhat, hogy végül nem valósítják meg a miniszterelnök nyári akciótervének huszadik pontját, a fejlesztési minisztérium szóvivője legalábbis nem erősítette meg egyértelműen az ezt a szándékot. Mint Zsolnai elmondta, „az idei bérgazdálkodására vonatkozó irányelvek véglegesítése folyamatban van”.
Ráadásul még az sem biztos, hogy a drasztikus csökkentés jelentősen javítaná a költségvetési egyenleget, az uniós statisztika az állami cégeknek csak egy részét sorolja az államháztartási a körbe, és a csökkenő bértömeg kisebb szja- és áfabevételt is von maga után.