Felháborodást és értetlenséget keltett a piaci szereplők körében Lázár János fideszes képviselő pénteken benyújtott módosító javaslata, amely lényegében felülírna minden fontosabb megállapodást, amit a kormány a megújuló energiát termelő cégekkel kötött. A módosító Pécsen, Ajkán és más városokban is gondokat okozhat a távhőszolgáltatásban. A Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) levélben fordult a miniszterelnökhöz és négy érintett miniszterhez.
Teljes városrészek maradhatnak távhő nélkül, ha megszavazza a parlament Lázár János fideszes képviselő pénteken benyújtott módosító javaslatát. "A benyújtott iromány teljes mértékben szembemegy minden korábbi kormányzati tervvel, ellehetetleníti a Széchenyi-terv zöldenergiás beruházásokra vonatkozó fejezeteit, a Nemzeti Cselekvési Tervben 2020-ra vállalt 13 százalékos részesedés a megújulókból pedig ezzel a módosítással már teljesen elképzelhetetlen” - nyilatkozta az Indexnek több iparági szakértő.
A KÁT-rendszert eredetileg a megújuló energia támogatására hozták létre, hogy a környezetbarátabb termelés gazdasági hátrányait ellensúlyozzák. A lényeg: az általuk termelt áramot kötelezően és a piacinál kedvezőbb áron veszi át az állam. A rendszerbe hamarosan belevették az úgynevezett kapcsolt (kogenerációs) erőműveket is, melyek hőt és áramot is képesek előállítani.
A KÁT támogatás összege 44,2 milliárd forint volt 2010 első félévében. Az összes támogatás 67 százaléka – 29,6 milliárd forint – a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik.
Lázár János javaslata a kötelező átvételi rendszerben (KÁT) kialkudott árat két egymást követő lépcsőben 25, majd 35 százalékkal megvágná, ez pedig nemcsak a kapcsoltan termelőkre, de minden zöld energiás termelőre vonatkozna. A módosító másik intézkedése kivonná a rönkfát a biomassza termelésből, amivel a jórészt erre építő biomasszás erőműveket lehetetlenítené el.
A fideszes képviselő pénteken benyújtott módosítójának hatására többek közt akár Pécs egy-egy része is távhő nélkül maradna, ott ugyanis eddig zömmel kapcsoltan áramot és hőt termelő biomasszás erőműveken keresztül szolgáltatták a távhőt, és nincs olyan erőmű, ami ezeket teljesen kiválthatná.
Megszegett alku?
2010 őszén hosszas tárgyalások után sikerült megállapodni a kötelező átvétel rendszerének (KÁT) továbbéléséről, vagyis hogy a hővel kapcsoltan termelt áramot továbbra is kötelező lesz a piaci átlagárnál drágábban átvenni, cserébe 15 százalékkal csökkentették volna a támogatás mértékét. Ez az állapot maradt volna mindaddig, amíg új alapokra nem helyezik a zöldenergiás ártámogatási szabályozást.
Az eredetileg a távfűtőrendszer ellátására épült úgynevezett kapcsolt erőművek működéséhez először áramot kell előállítani, így praktikus módon ezek az üzemek mindkét terméket értékesítik. Ennek zöld jellegét az adja, hogy a szakértők szerint míg ha a hőt és a villanyt külön termelnék meg, az 220 egységnyi energiát emésztene fel, míg a kettő vegyes előállításához csupán 170 egységre van szükség.
A tárgyalásokra azért volt szükség, mert a kormány december végétől több erőmű támogatását megszüntette volna, mondván a KÁT-ot eredetileg a megújuló energia támogatására hozták létre, az utóbbi években azonban jórészt a hőt és áramot kapcsoltan termelő erőművek vették igénybe a támogatást. A moratórium mellett szólt az is, hogy a világpiaci helyzet nehéz helyzetbe sodorta az erőműveket, a gázt ugyanis drágán veszik, a megtermelt áramot viszont csak olcsón tudják eladni.
Veszteségeiket az eladott távhőből tudták volna pótolni, ez azonban ötvenszázalékos áremelést tett volna szükségessé. Ebbe sem a cégek, sem a kormány nem szívesen ment volna bele, a moratóriummal elkerülhetőnek tűnt a drasztikus emelés. Lázár javaslatával azonban ez most mégiscsak elképzelhetővé válik, egyes önkormányzatokat kimondottan nehéz helyzetbe hozhat.
Az Index által megkérdezett cégek szerint a törvénymódosítás akár 30-40 százalékos távhőár emelkedést is eredményezhetne 2011-ben, a rönkfás korlátozás pedig majdnem az összes biomasszás erőművet érintené, le kellene állítani a termelést, helyette gáz, vagy szén alapú régi rendszereket kellene beindítani. "Pécsen a hosszú távú tervek szerint mezőgazdasági hulladékot égető erőművek váltanák fel a fás erőműveket. Ha utóbbiakat most ellehetetlenítik, ezek a beruházások finanszírozhatatlanná válnak" - állítja egyik forrásunk. Arról már nem is beszélve, hogy az állandóan változó szabályozás mellett jóformán lehetetlen banki hitelhez jutni, kiszámíthatatlan az egyes projektek megtérülése.
Szerdán a Magyar Megújuló Energia Szövetség (MMESZ) is levélben fordult a miniszterelnökhöz és négy érintett miniszterhez. Szerintük a javaslat szakmailag előkészítetlen, megalapozatlan, ellenkezik a magyar nemzeti érdekekkel és ellentétes más országok bevált gyakorlatával.
Az MMESZ azon túl, hogy felhívta az energetikai törvény legújabb módosító javaslatának hibáira a kormány figyelmét, kérelmet fogalmazott meg az eddigi jogalkotási gyakorlat mielőbbi felszámolására. "Ennek hiányában előre vetíthető egy a mostaninál jelentősebb gazdasági instabilitás, melynek súlyos következménye lehet egy ma még elkerülhető szociális robbanás is"- áll a szervezet által a kormányzati vezetőkhöz elküldött levélben.
A törvényjavaslatról február közepén vitatkozhat a parlament, és leghamarabb márciusban fogadhatják el. Ez már csak azért problémás, mert a kapcsolt erőművek már januártól kapják a támogatást, amit az elfogadott módosító függvényében utólag kell majd visszafizetniük. A beadvány kapcsán megkérdeztük a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is, ahonnan azonban egyelőre nem kaptunk választ. Olajos Péter államtitkár csütörtökön az MTI-nek nyilatkozott, szerinte elsősorban a kis erőműveket kell támogatni.
Lázár János módosítóját egyébként aligha éljenzi mindegyik fideszes képviselő, legutóbb éppen Kósa Lajos debreceni polgármester lobbizott a kapcsoltak támogatásának életben tartásáért.