Külön tanácskozásokat tart a jövőben az eurózóna 17 tagállama, hogy megvédjék és fenntartsák közös valutájukat. Ezt a magyar elnökség is támogatja, ám egy jövőbeni adóharmonizációt a kormányfő már nem pártolna. Szeretné viszont, ha újra megkezdődne a vita a jegybank jelenlegi és korábbi elnöke közt a monetáris politika eszközeiről és céljairól.
"A csillagok jelenlegi állása szerint 2020 előtt nem lehet elképzelni" Magyarország csatlakozását az eurózónához - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombati budapesti sajtótájékoztatóján.
Orbán Viktor a tegnap Brüsszelben tartott uniós tanácskozásról szólva elmondta: az uniós állam- és kormányfők egyetértettek abban, hogy az európai gazdaság nincsen túl a válságon, és a helyzet rendkívül veszélyes.
"Nagy hullámok közelednek az európai gazdaságok felé" - fogalmazott a miniszterelnök, ugyanis az uniós tagállamok adóssága gyorsuló ütemben nő, az adósságválság nem állt meg, és ha ilyen ütemben halad tovább, akkor 2014-2015-re az államadósság mértéke átlagosan számolva 100 százalék fölé fog emelkedni a tagországokban.
Ennek tükrében állapodtak meg pénteken az eurózóna tagjai Brüsszelben arról, hogy versenyképességi paktum néven ezentúl rendszeresen találkoznak egymással a 17 tagország állam- és kormányfői. Az első ilyen találkozó márciusban lesz.
A miniszterelnök leszögezte: Magyarország és a magyar uniós elnökség nem ellenzi az eurózóna államainak közös tanácskozásait és közös döntéseit, sőt örül nekik. Szerinte ez nem a szétesése vagy a szakadása az Európai Uniónak, hanem pusztán az eurózóna tagállamainak erőfeszítése az euró megmentése érdekében.
A magyar miniszterelnök ugyanakkor hangsúlyozta: véleménye szerint az eurózónához való csatlakozás feltételei radikálisan meg fognak változni a tagállamok közti egységes költségvetési politika irányába. Magyarország viszont nem támogathatja az esetleges adóharmonizáció felé tett lépéseket, mert azzal elveszne versenyelőnye a többi uniós tagállammal szemben.
A magyar gazdaság megerősítésére tett egyik lépés a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által pénteken Brüsszelben bejelentett stabilitási alap is. A 250 milliárdos alapról szóló kormányrendeletet várhatóan hétfőn írja alá a miniszterelnök.
Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány nem enged a 3 százalék alatti költségvetési hiánycélból, és az államadósság csökkentéséből sem. Arra a kérdésre, hogy akkor honnan lesz meg a 250 milliárd az alapra, azt felelte: ez Matolcsy György és államtitkára dolga.
A miniszterelnök kiemelte: a stabilitási alapot csak akkor használja fel a kormány, ha azt a gazdaság helyzete ezt megengedi, és "elmúlt a veszély." Orbán Viktor szerint a stabilitási alap azt a helyzetet akadályozza meg, hogy ma még nem látható külső események hatására módosítani kelljen a költségvetést, illetve az alap megnyugtatja a piacokat is.
Az euró-forint árfolyam lehetséges alakulásával kapcsolatban Orbán azt mondta: nem szabad hagyni, hogy csak az euróövezeti országok erősítsék meg a közösségi valutát; a magyar kormánynak a forint erősítésén kell dolgoznia, és akkor nem lehet probléma.
A miniszterelnök szerint a következő 2-3 hónapban a monetáris politika átalakításával létre kell hozni a kormány és az új, kibővülő monetáris tanács között az együttműködés higgadt és hatékony formáját, a mostani ugyanis káros a gazdaságra. A kormányfő szerint újra meg kell nyitni a tavaly ősszel a sajtóban lezajlott vitát Surányi György korábbi és Simor András jelenlegi jegybankelnök között, amely a monetáris politika eszközeiről és céljairól szól.
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta: tévesek azok a sajtóhírek, miszerint a kormány az inflációs cél emeléséről döntött volna.