20-50 százalékkal növekedne a távhőtermelés költsége a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) számításai szerint, ha a parlament elfogadja Lázár János törvénymódosító javaslatát. A szervezet szerint 100 kapcsoltan termelő erőmű és 3000 ember munkahelye van veszélyben. A frakcióvezető módosító javaslata a Magyar Bimossza Erőművek Egyesülésénél (BEE) is kiverte a biztosítékot.
Drasztikus távhőáremelés jöhet, ha Lázár János javaslatát elfogadja az Országgyűlés, jelentette ki Bercsi Gábor a Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) elnöke egy budapesti sajtóbeszélgetésen szerdán.
Mint azt az Index korábban megírta, egy korábbi törvényjavaslat bizonyos feltételek mellett továbbra is a támogatotti körben tartotta volna kapcsoltan hőt és áramot termelő erőműveket, cserébe 15 százalékkal csökkentette volna a támogatásukat. Ez már önmagában is komoly nehézségeket okozott volna néhány erőműveknek, a törvényjavaslat hatására például Budapest egyes részen emelkedtek volna a távhőárak.
A KÁT-rendszert eredetileg a megújuló energia támogatására hozták létre, hogy a környezetbarátabb termelés gazdasági hátrányait ellensúlyozzák. A lényeg: az általuk termelt áramot kötelezően és a piacinál kedvezőbb áron veszi át az állam. A rendszerbe hamarosan belevették az úgynevezett kapcsolt (kogenerációs) erőműveket is, melyek hőt és áramot is képesek előállítani.
A KÁT támogatás összege 44,2 milliárd forint volt 2010 első félévében. Az összes támogatás 67 százaléka – 29,6 milliárd forint – a kapcsoltan termelt villamos energiához kötődik.
Lázár javaslata azonban a minisztérium törvényjavaslatára is rátenne egy lapáttal, a 15 helyett 25, majd 35 százalékkal csökkentené a támogatást, és ezt kiterjesztené a megújuló energiát teremelő erőművekre is. A módosító hatására az összes kapcsoltan termelő erőmű veszélybe kerülne, a távhőárak emelkedése pedig akár szociális válsághoz is vezethet, jelentette ki Bercsi Gábor.
A MKET szerint ha a parlament megszavazza Lázár János módosítóját, az érintett településeken vissza kell majd állítani az öreg, alacsony hatásfokú hőtermelő berendezéseket, 11 százalékkal növekedne a földgázfelhasználás, 16 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátás és 6 százalékkal a orosz gázfüggőség. A MKET nyilvántartása szerint jelenleg közel 100 kapcsolt erőmű érintett a kötelező átvételben, összesen 1000 MW kapacitással. Ez közvetlenül 2000 embernek ad munkát, és a beszállítókon keresztül még további 1000-nek. A hazai 650 000 távfűtött lakás közül 627 ezer lakás hőellátásában játszik valamilyen mértékű szerepet a kapcsolt termelés az MKET felmérése szerint.
Bercsi elmondta: a távhőszolgáltatóknak már most is komoly kintlévőséggel kell szembe néznie, ráadásul a fizetési hajlandóság az elmúlt félévben különösen nagymértékben romlott. Egy drasztikus hődíjemelkedés ezt a helyzetet csak tovább súlyosbítaná.
A frakcióvezető módosító javaslata a Magyar Bimossza Erőművek Egyesülésénél (BEE) is kiverte a biztosítékot. Szerintük csak az egyesülés tagjai 1 millió tonna szén-dioxidtól kímélik meg az országot, „az indítvány elfogadása után összeomló zöldenergia-termelés miatt pedig ekkora mennyiségű káros anyag szennyezi majd az ország környezetét, és terheli meg a városlakók tüdejét."
A BEE által képviselt erőművek (AES Borsodi Energetikai Kft., Bakonyi Erőmű Zrt., Pannonpower Holding Zrt.) rengeteg embernek adnak munkát közvetlenül: az üzemeltetésért és a tüzelőanyag-ellátásért mintegy 6500 ember felel, ráadásul az egyes térségekben még közel 2900 ember jut munkához általuk. Ez azt jelenti, hogy mintegy 10 000 munkahely kerülne veszélybe a törvénymódosítással.
A Lázár-javaslat egy másik pontja a kivonná a 8 centinél vastagabb fát a biomassza termelésből. A BEE szerint ezáltal az erdészetek az eddig az erőművekbe szállított fát kénytelenek lesznek külföldre – Ausztriába, Olaszországba – exportálni, mert a fakitermelés nagysága nem fog lecsökkenni, csak a tűzifa szállítási iránya változik meg, vagyis más országok zöldenergia-termelését fogjuk támogatni ezáltal.
"A Biomassza Erőművek Egyesülése jelenleg közel 280 millió köbméter földgáz importjától mentesíti az országot, mely a további fejlesztési terveket is figyelembe véve 360 millió köbméterre növekedhetne" - mondták.
Lázár indítványa szerintük ellentétes a Nemzeti Cselekvési Tervvel, a Nemzeti Intézkedési Tervvel és a Széchenyi Tervvel, hiszen ezek – ilyen vagy olyan formában – pontosan a zöldenergia- termeléssel összefüggő előnyökre építenek. Mert a módosító javaslat kimondottan káros, ráadásul szakmailag teljesen megalapozatlan, és mindenekelőtt a magyar kormány deklarált céljaival ellentétes.
Néhány napja a Magyar Szélenergia Társaság (MSZET) levélben fordult Rogán Antalhoz. A szervezet arra kéri a Gazdasági és Informatikai Bizottságot és annak elnökét, hogy ne támogassa, és ne fogadja el Lázár János javaslatát.