A gazdasági bizottság azt kezdeményezi, hogy a távhőszolgáltatónak értékesített hőenergia díját, valamint a lakossági távhőszolgáltatás díját a miniszter rendeletben állapíthassa meg.
Hatósági árral kerülné el a távhő árának emelését az Országgyűlés gazdasági bizottsága. A bizottság 26 igen szavazat mellett döntött arról, hogy módosító indítványt nyújt be az energetikai tárgyú törvényekhez. A módosító indítvány szerint a nemzeti fejlesztési miniszter, Fellegi Tamás évente megszabhatná a távhő hatósági árát.
A javaslat szerint a díj megállapítását a táhvőszolgáltató kezdeményezi az Energiahivatalnál, a kezdeményezést a hivatal megvizsgálja és augusztus 31-ig a javaslatát megküldi a miniszternek. A módosító indítvány rögzíti azt is, hogy a rendelet hatálybalépéséig a 2010. december 31-én alkalmazott árakat kell alkalmazni.
Azzal, hogy a távhőárak szabályozását is a miniszter kezébe adnák, valószínűleg azt a távhőár emelkedést szeretnék megelőzni, amelyet Lázár János fideszes frakcióvezető módosítója okozna.
Mint ismert, a tegnapi bizottsági ülésen a kormány nem támogatta a nagy port kavaró indítványt, amelyben a frakcióvezető a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek és a megújuló erőművek támogatásának 25, majd 35 százalékkal való megkurtítását kezdeményezte.
Az egyik fő érv a támogatások csökkentése ellen az volt, hogy az szükségszerűen a távhő árában jelentkezne, egyes városokban a 30 százalékos távhőáremelés sem lenne elképzelhetetlen. Bencsik János államtitkár Lázár javaslatát politikailag és szakmailag is elfogadhatatlannaknevezte.
A múlt heti siófoki frakcióülés után Lázár úgy nyilatkozott, a kormány még nem alakította ki az álláspontját a módosítóról, ezt három héten belül teszi meg, mindenesetre egyszerre szeretnék elkerülni a távhőár emelkedését, és csökkenteni a támogatást.
Ezt akkor többen ellentmondásos célkitűzésnek nevezték, hiszen a kiesett támogatást a kapcsoltan hőt és áramot termelő mintegy száz cég csakis a hőár emelésével tudja pótolni. Az már más kérdés, hogy az önkormányzati távhőcégek nem minden esetben építették bele az államtól kapott támogatást a fogyasztói árba, egyes településeken egyáltalán nem csökkent a távhő ára az utóbbi években, mondta az Indexnek több energetikai szakember is.
A módosító tehát olyan szempontból még előnyös is lehet, hogy elsősorban az önkormányzati tulajdonban lévő távhőcégeket szabályozná, a rendeleti körbe való utalás azonban tovább növeli a kézi vezérlést, amit viszont a befektetők nem néznek jó szemmel. Másik oldalról, ha a távhőszolgáltatóknak értékesített hő árát befagyasztanák, és mellette csökkentenék a támogatást, az többtucat erőművet lehetetlenítene el. A bizottsági módosító alighanem annak a jele, hogy legalábbis részben megvalósítanák Lázár terveit, de szeretnék megelőzni a kormány távhőáremeléséről szóló híreket.
A vitában az MSZP-s Kovács Tibor úgy vélekedett, jó lenne, ha a távhő árával kapcsolatos probléma ilyen egyszerűen megoldható lenne, bár az indítvány támogatható. Mint mondta: a zömében önkormányzati és piaci távhőtermelők állnak kapcsolatban egymással, köztük szerződéses viszony van. Szerinte egy ilyen törvényi rendelkezés óriási konfliktusokat generálhat.
Rogán Antal a bizottság elnöke szerint az egész, szövevényes rendszert kell áttekinteni, mert az nem a fogyasztók érdekeit szolgálja. A javaslat többek között arra irányul, hogy megteremtsék a kusza, szövevényes rendszer áttekintésének és egyszerűsítésének lehetőségét, szögezte le. Elismerte, hogy a kivitelezés komoly felelősséget jelent, és a MEH-re komoly feladatokat, komoly tárgyalásokat ró majd.
A Magyar Kapcsolt Energia Társaság (MKET) az Indexnek elmondta, a távhőszolgáltatókra eddig is hatósági árszabályozás volt érvényben, az Energiahivatal bírálta el az ármódosító kérelmeket, melyekről, annak jóváhagyását követően a helyi önkormányzatok képviselő testülete szavazott.
A Gazdasági Bizottság törvénymódosító javaslata a távhő termelői árakra is kiterjed, és éves szinten egyszeri ármódosítást tesz lehetővé úgy, hogy kiveszi a helyi képviselő testületek kezéből a hatósági ár megállapításának lehetőségét.
A felvetés az MKET szerint több szempontból is aggályos. Egyrészt, mert a távhő árát a piaci környezet befolyásolja, meghatározó eleme a földgáz világpiaci ára, amely negyedévente változik, oly módon, hogy mintegy kilenc hónapos csúszással követi a kőolaj világpiaci árát. Mindezt tovább befolyásolhatja az aktuális dollár-forint árfolyam. Ezen feltételek mellett elképzelhetetlen, hogy évente csupán egy alkalommal legyen mód az árváltoztatás lehetőségére, ez kezelhetetlenné teszi a cégek költséggazdálkodását.
A földgáz ár kockázat kezelését jelenthetné, ha a távhőtermelést végző társaságok a jövőben is egyetemes szolgáltatói áron vételezhetnék a földgázt, erről azonban jelenleg nem szól a Gazdasági Bizottság által benyújtott javaslat.
Szélsőséges esetében bekövetkezhetne az helyzet, hogy a két termék (hő- és villamos energia) árát központilag határozzák meg, míg a tüzelőanyag árát a mindenkori piaci viszonyok befolyásolják. Ez beláthatatlan következménnyel járhat a távhőtermelők illetve szolgáltatók gazdálkodására. A kapcsoltan termelő berendezések egyaránt termelnek hőt és villamos energiát, így a két termék szoros összefüggésben áll egymással, az egyiket nem lehet módosítani a másik törvényszerű módosulása nélkül.
„A jelenleg érvényben lévő távhőárakat a termelők úgy tudják aktuális szinten tartani, hogy a villamos energiát támogatott átvételi áron értékesítik" - hangsúlyozta az MKET.
A kormány a kát rendszer átvizsgálásán dolgozik a következő hetekben, azaz egyelőre tisztázatlan a villamos energia átvételi ára.
"Elhamarkodottnak és szakmailag hibásnak értékeljük, hogy úgy tervez változtatni a Gazdasági Bizottság energetikai kérdésben, hogy a hozzá szorosan kötődő másik energetikai kérdésre egyelőre nem ismeri a választ. Ezek a kiszámíthatatlan feltételek csak tovább mélyítik a piaci szereplők bizonytalanságát, és adott esetben súlyosan nehéz helyzetbe hozhatják többek között az önkormányzatokat is, melyek felelősek a településük ellátásbiztonságért. Amennyiben a gazdasági vállalkozások nem tudják finanszírozni a kieső bevételeket és ellehetetlenülnek, az önkormányzatoknak önerőből kell gondoskodniuk a távhőszolgáltatásról, mely esetenként jelentős beruházási igényeket jelent az egyébként is nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatok számára" - hívta fel a figyelmet a társaság.