Lázár János fideszes frakcióvezető úgy csökkentené a kapcsoltan hőt és áramot termelő erőművek támogatását, hogy az ne okozza a távhőárak emelkedését. Bár ennek megvalósíthatóságát elsőre többen megkérdőjelezték, az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés több lehetséges megoldást is kínál.
Az elmúlt időszak legnagyobb nyilvánosságot kapott energetikai témájú vitája a kötelező átvétel alá eső villamosenergia-termelők (kát) támogatása körül alakult ki.
A vitában megszólaló országgyűlési képviselők és kormányzati szereplők a kát-támogatás mérséklését akarják elérni, úgy hogy azt ne kövesse a távhőárak drasztikus emelkedése (holott egyébként durva drágulást eredményezne, miközben az áram ára csak néhány százalékkal csökkenne).
A kát-rendszer létrehozásának alapvető célja a megújuló energiatermelés támogatásán kívül az volt, hogy magas hatásfokú, hőt és villamosenergiát egyszerre termelő erőművek váltsák ki a korábbi, elavult kazánokat. Ha már úgyis termelnek hőt, akkor azzal egyben egy generátort is meg lehet hajtani és villamos energiát termelni. Így a nagy, központi erőművek kapacitásának egy részét közelebb viszik az önkormányzatok és iparvállalatok hőfelhasználásához, így az a hő hasznosul és nem a kéményen távozik. Csak áramot termelni ezekkel a kisebb erőművekkel nem gazdaságos, mivel mérethatékonyságuk nem éri el a nagy erőművekét. A társadalmi hasznossága az energiaforrások hatékonyabb felhasználása, amivel csökken gáz import függőségünk és kíméljük erdeinket. A termelés még kapcsoltan sem feltétlenül olcsóbb, így bevezették a kát rendszert. Azonban mint a legtöbb támogatási rendszer, ez is önálló életre kelt: először csak a távfűtés árát keresztfinanszírozta, majd egyre több villamosenergia termelést, hasznos hő nélkül. A költségek elszabadultak: a kát-támogatás mértéke 2010-ben 100 milliárd forint volt, ebből csak a kapcsolt termelők 60 milliárdot kaptak.
Ez azonban nem egyszerű feladat, hiszen a támogatásból kieső összeget az erőművek alighanem csak a távhő árának emelésével tudnák kompenzálni. Egyes piaci szereplők szerint a támogatások megkurtítása 30-50 százalékos áremelkedést is okozhatna.
Emlékezetes, a múlt héten a kormány kérésére elhalasztották a parlamenti szavazást a törvénymódosításhoz benyújtott módosító indítványokról, mert azok megítélésében a párton belül sem volt konszenzus.
„Márciusig elkészülhet az a javaslat, amely egyszerre csökkenti az áram árát és előzi meg a távhő drágulását" – jelentette ki a nagy port kavaró módosítót benyújtó Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője vasárnap.
Arról, hogyan csökkenthetőek úgy a villamosenergia-árak, hogy az ne okozza a távhő árának emelését, az Ipenerg Ipari Energiafogyasztók Érdekképviselete Egyesülés az Indexnek több lehetséges megoldást is felvázolt.
Szerintük a támogatott erőműveknél elsődleges célnak a hőtermelésnek kell lennie, a villamosenergia csak melléktermék, amit nem vesznek megfelelő súllyal figyelembe a támogatási rendszer működtetésekor.
„Sajnos ez visszájára fordult, és létrejött egy kapcsolt áram-, hő- és veszteségtermelő iparág. Ez olyan, mintha a bútorgyárak a faforgács után támogatást kapnának, a bútorok ára pedig az egekbe szökik. Ilyenkor félrevezető, ha a vita arról szól, hogy hatósági áras legyen a bútor, illetve támogassuk a faforgács hasznosítást is" – vélik az Ipenerg szakértői.
Az egyesülés szerint a probléma megoldását az eredeti társadalmi célkitűzésekhez való visszatérés jelentheti. Vagyis csak azt a hőtermelést szabad támogatni, amelyre a társadalomnak szüksége van.
Ennek egyik lehetséges megoldása az, hogy a kát-rendszert átalakítják úgy, hogy a támogatást ne a mellékes villamosenergia-termelés, hanem a rendszer eredeti célzottjai, a hőfogyasztók kapják. Ez automatikusan megoldja a hőpiaci értékesítés ellenőrzését is. A társadalmilag hasznosuló hő termelői továbbra is támogatásban részesülnének, így a távhőfogyasztók érdekei nem sérülnének.
„Vissza kellene venni az ipari fogyasztókat hőfelhasználásuk mértékéig, hiszen kazánjaikat lecseréltetni kapcsolt termelésre az ország ellátásbiztonsági stratégiai érdeke, nem lenne szabad szociálpolitikával összekeverni ezt a kérdést. Számításaink szerint a vilamosenergia-fogyasztók kát-terhei ezzel a módszerrel felére csökkenthetők” – mondták az Indexnek.
Az Ipenerg szerint a probléma másik lehetséges megoldása, hogy az eredeti kát-rendszernél maradunk, ekkor azonban vissza kell térni a támogatás szellemiségéhez, és az eredeti játékszabályokat mindenkivel be kell tartatni. A kapcsoltan termelő erőművek esetében az erőmű által értékesített hasznos hő definícióját szükséges úgy módosítani, hogy az a fogyasztónál hasznosuló hőt jelentse.
Ezzel egybevág, hogy ne legyen támogatható alacsony energetikai hatásfokú égetés a megújuló energiákon alapuló villamosenergia-termelés esetében sem. Ha a fa elégetése csak áramot termel, és a hőt kiengedik a levegőbe, az pazarlás és ugyanúgy támogatásra érdemtelen.
„Biztosítani kell azt is, hogy támogatás csak olyan mértékben járjon, hogy az ne eredményezzen extraprofitot. Eszerint a megoldás szerint a kát-támogatás harmadával csökkenthető, még akkor is, ha az ipar visszakerül és a távfűtés árának szinten tartásához a szociális keresztfinanszírozás fennmarad” – véli az Ipenerg.